Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI

I. Alaptörvények. 1. A budapesti városligeti színház minden tagja, ki az igazgatótól szóbeli vagy írott szerződés szerint fizetést húz, ha szerződésében erről külön említés nincs is téve, e törvényeknek föltétlen engedelmességgel tartozik. 2. Senki sem mentheti magát azzal , hogy a törvényeket nem ismerte, vagy nem értette. II. Törvénylátás. 3. Minden fizetést megelőző napon rendes törvénylátás tartatik, a vádlókönyvben foglalt vádak felett. 4. A színház tagjai fölött kétfokú bíróság ítél e törvénykönyv szellemében az igazgató vagy megbizottja elnöklete alatt. 5. Az intézet szavazó tagjai minden évad elején az igazgató által kijelölt tagok közül titkos szavazat útján és általános szótöbbséggel hat rendes és három pótbírót választanak. E bíróság tartozik mindaddig teljesíteni hivatalos teendőit, míg az új bíróság meg nem választatott. 6. Bíróválasztáskor egy egyén csak egy szavazattal bír. Szavazók: színészek, énekesek, színésznők, énekesnők, karmesterek, súgók, rendezők, balletmester, magántánczosok és magántánczosnők, titkár, pénztárosok, ellenőr, könyvtáros, főszabó, színpadi gépész, festő, ügyelő és kellékes. A zene és férfikar három-három képviselő által szavaz. A bíróválasztásra minden szavazattal bíró tag tartozik megjelenni, különben úgy büntettetik, mintha emlékpróbáról maradt volna el. 7. A ki bíróvá választatott, tartozik e tisztet föltétlenül elfogadni. A ki hivatalból vádló tartozik lenni, bírónak nem választható.