Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)
A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ TÖRVÉNYEI
8. A vádak az ügyelő által vezetett vádkönyv után háromtagú bíróság elé terjesztetnek. Az elölülő igazgató vagy megbízottja csak a tárgyalást vezeti, az ítélethozatalnál azonban nem lehet jelen. 9. Minden törvényszéki ülésen az igazgató által kirendelt hivatalnok mint jegyző vesz részt, a ki a kiszabott büntetéseket egy a bírójág aláírásával megerősített jegyzőkönyvbe feljegyzi és végrehajtás végett kiadja a főpénztárosnak. A jegyző köteles felvilágosításokat adni a törvényszéknek, de szavazattal nem bír. 10. Az intézet tagjai a tárgyaláson jelen lehetnek, de beleszólaniok nem szabad, ellenkező esetben az elölülő által kiutasíthatók. Az ítélethozatalnál azonban a bírákon és jegyzőn kívül senki sem lehet jelen. Bíró vagy jegyző, a ki az ítélethozás körül történteket vagy mondottakat bárkinek elbeszéli, vagy más úton tudtára adja, mint békebontó 5-10 H-ig büntettetik . 11. Oly büntetéseknél, melyek a negyedhavi fizetést megütik, az ügyet öt tagú bíróság elé föllebbezhetni. E bíróság tagjai, valamint elnöke, nem lehetnek azok, kik ugyanezen ügyben mint hármas bíróság ítéltek. 12. Oly ügyet, mely alól vádlott fölmentetett, föllebbezni nem lehet. 13. Saját vagy családtagja ügyében a vádló, vagy vádlott nem lehet bíró egyszersmind. Ilyen eset kikerülésére pótbíró jelölendő ki. 14. Ha a kirendelt bíró, vádló, vagy tanú késik, vagy nem jelenik meg, úgy büntettetik, mintha emlékpróbáról késnék vagy maradna el. 15. Ha a megidézett vádló vagy vádlott személyesen, vagy képviselő által avagy írásban nem védi ügyét, pervesztessé lesz Azonban az igazgatónak joga van a vádat a jövő törvényszékhez áttenni. 16. A színház minden tagjának joga van tagtársát vagy elöljáróit vádolni. Hivatalos vádlók az igazgató, rendezők, karmesterek, ügyelők, súgók s a segédszemélyzet elöljárói. Ha