Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

teri páholy, melyben Tóth Vilmos belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötét­zöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszéksorokat nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyrészek részben a páholyok fölött hú­zódnak végig, részint pedig a földszinti állóközön­ség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétség­re kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek a.zon­ban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatot­t abb előadásokkor alig lehet a, rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejárásokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már a,z első előadás al­kalmával is a, páholyok bejáratait torlaszolta, el s így történt, hogy Jókai, kit a, Szigetvári vér­tanúk első felvonása után za.josan éljenzett s lát­ni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páho­lyától s csak kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár a.z erkély- és zárt székek­hez való eljutás. Sokan visszavonultak a,z első si­kertelen ostrom után s maga Balázs Sándor, kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az elő­csarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak hét órakor s ekkor is lecsendesülni nem aka,­ró zajban vette kezdetét. A Himnusz- első vers­szaka, melyet a körben felállított személyzet éne­kelt, a, székét kereső közönség zúgása között ve­szett el, sa, távolabb állók még Erődi Béla, pro­lógj át is alig hallhatták, noha, előadója, Lukácsy. Sándor, hangban és testmozgásban mindent elköve­tett megértetésére. A lassú mozgás csakis a, Sziget­vári vértanúk előadása, alatt, Jókainé a,sszony meg­jelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró taps­viharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka, alkalmakkor tisz­telhetünk a, színpadon. Az előadás élénken folyt... Balázs Sándor vígjátéka elmés apróság... Tetszett A leánykérők című dalbokréta, is... Végül balett és allegorikus képlet volt, amelyet azonban a, feliratok

Next

/
Thumbnails
Contents