Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

Miklosy Gyula. 1872 júniusbaja folyamodott Pest városához, hogy a volt Carré Cirkusz helyén színházat építhessen. Az engedélyért kétszáz forintot tartozott fizetni, annak lejártával pedig hat hét alatt köteles volt a színházat lebontani. „A színház 220 öl területet fog elfoglalni. A homlokzat és a. főbe járás a, Háromdobuccára fog nézni." (Reform, 1872. 199.) Az alapkőletétel 1872. szeptember 16-án a„Szózat" eléneklésével kezdődött, a.zután Gárdonyi Antal tartott beszédet s kérte a, közönség támogatását. Utána Erődi Béla, olva.sta fel az alkalmi költeményt. ma,jd a színház tagjai elénekelték a, „Himnuszt". A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy Bódog intendáns vezetésével a, Nemzeti Színház tagjai, írók, művészek is megjelentek. Igazság szerint, valamikor az 1860-a.s évek derekán volt egy gyermekszínház a, Városligetben, amely hamarosan csődbe jutott. Ennek az épületnek fa,~ és vasvázát vásárolta, meg Miklosy tizennégyezer forintért és szállíttatta, az István térre. A Miklósy-féle színházépítés így alighanem a legkurtább volt a pesti színházak történetében. De Miklósynak még arra, is volt gondja,, hogy a, színházhoz vezető utak rendezésével törődjön. A megnyitás előtt negyedórával még mesteremberek dolgoztak az épületben, s közvetlen a megnyitás előtt szerelték fel az előcsarnokban a, gázvilágítás lángtartóit. Október 30-án megtörtént a,z ünnepélyes megnyitó. A Fővárosi Lapok kritikusa, így írt: „Miklosy színháza, belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos helyiség... Tágas előcsarnokából középről a, zártszékekhez, kétoldalról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszékekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és minisz-