Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora. (Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Bevezető

A aal értelemben vett operett, mint műfaj, I860­ban jelent meg először Magyarországon* A Nemzeti Színház színpadán november 21-én mutatták be Offenbach Eljegyzés lámpafénynél c. operettjét, amely egy csapás­ra meghódította a magyar közönséget. A műfaj rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert. Offenbach­nak 1865-ban, a Budai Népszínházban bemutatott operett­je, a Dunanan apó egyfolytában már lo4 előadást ért meg. Az 1869-ben megnyílt Gyapjú utcai német szín­ház műsorának már jelentős részét az operett tette ki, a vezető szerepet azonban 1875->től kezdve a pesti Nép­színház ragadta magához, amit az a körülmény is előse­gített, hogy a népszínművekre szerződtetett énekes gár­dáját az operettekben is kitűnően fel tudta használni. Jellemző a műfajnak a századforduló éveiben egyre növekvő népszerűségére, hogy operettszínháznak in­dult 1897-ben a Magyar Színház is, 19o2-ban pedig kizá­rólag operettek előadására építették a Király Színházat, amelynek társulatát is már az operett sajátos igényeinek megfelelően szervezték meg. 19o7-ben ugyan bezárta kapuit a esődbe jutott Népszínház, viszont az 1911-ben megnyílt, 5ooo személyes nézőtérrel rendelkező Népopera /1917-től Városi Színház/ igen sűrűn tűzött műsorára operetteket. S hogy a főváros­sá növekedett Budapest a nyári hónapokben se nélkülözze a könnyű szórakozást, a Budai Színkör ebben az Időben kizárólag operetteket játszott. Az operettműfaj legkésőbbi képviselője, a Tóvárosi Operettszínház csak 1922 végén kezdte meg műkö­dését egy már fennálló épületben, amely ekkor közel har­minc évem múltra tekinthetett vissza. A színházat 189*­ben Somossy /Singen/ Károly építtette a Pellner ée Helmer 3

Next

/
Thumbnails
Contents