Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora. (Színháztörténeti füzetek 55., Budapest, 1973)

Bevezető

bécsi színházépítő céggel, amely a század utolsó harmadában számos színházat tervezett az Osztrák - Magyar Monarchia területén, s a magyar fővárosban is a Népszínház és a Vígszínház építése fűződött nevéhez. Somossy Károly pályafutása a Kerepesi /Rákóczi/ uti Beleznay=kertben kezdődött, ahol valamikor még Déryné is fellépett, s amely 1891-ben történt lebontásáig Budapest egyik legkedveltebb szórakozóhelye volt. A Beleznaykert igen jó üzletnek bizonyult, s jövedelméből a vállalkozó kedvű Somossy megvásárolta Bródy Zsigmondtól a Nagymező utca és Mozsár utca sarkán álló telket, s ezen 13SAben megnyitotta uj mulatóját, a Somossy Orfeumot. Ez a vállalkozása is kitűnően bevált, s ekkor szánta rá magát Somossy, hogy a nagyvárossá fejlődött Budapesten a nyugati fővárosok orfeumaihoz - a párizsi Folies-Berg&re-hez vagy a bécsi Ronacherhez - hasonló reprezentatív mulatót építtessen* A kor szecessziós stílusában épült, közel 2ooo személy befogadására alkalmas uj Somossy Orfeum 189^* márc. 17-én nyilt meg. A páratlan gazdagsággal díszített és berendezett, villanykörték ezreivel kivilágított épületnek csodájára jártak a pestlek, a nemzetközi viszonylatban is elsőrendű műsor pedig biztosította az állandó látogatottságot. Az Orfeum terhei azonban rövidesen tönkretették Somossyt, s ezért 1899-ben kénytelen volt mulatóját Albrecht Károly vendéglősnek eladni, aki 19o2-ben Waldmann Imrének adta tovább« Ekkor már Fővárosi Orfeum néven szerepelt* Bár Waldmann nagy körültekintéssel és jó üzleti érzékkel vezette vállalatát, az időközben elszaporodott mulatók - különösképpen a Polles Caprice /ma Vidám Színpad/, a Priedmann Orfeum /ma Bartók Színház/ és a Royal Orfeum /ma a Madách Színház áll a helyén/ 4