Kenyeres Ágnes: Egressy Gábor levelei Kazinczy Gáborhoz (Színháztörténeti füzetek 35., Budapest, 1960)

különösen a pozsonyi országgyűlés óta, szónoki tehetségét dicsérték. Rajongással szólt erről Petőfi is: "Valódi csodagyermeke a természetnek a szónoklatban; uj Memnon-szobor, íelyből örökkótartó hajnal szakadatlanul a legfönségesebb lángokat csalja. Benne elérte a rögtönző szónoklat a non plus ultrát. Csak az alkalom kell, hogy Mirabeau-ja legyen Magyarországnak." /Uti levelek, 1847./ 1848-ban Kazinczy Gábor tevékeny tagja volt a politikai életnek. A szabadságharc után, miután amnesztiát nyert.visszavonult és Bánfalván, birtokán sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki. Moliére-forditásokkal, az Ujabb Nemzeti Könyvtár szerkesztésével és irók kézirat! hagyatékainak rendezésével foglalkozott.Résztvett az 1861-iki pesti országgyűlésen, ekkor tartotta egyik legszebb beszédét. Az országgyűlés feloszlatása után csalódottan tért vissza Bánfalvára,ahol 1864-ben meghalt. Kazinczy Gábor szívvel lélekkel hive és bámulója volt a nála tiz évvel idősebb Egressynek. "...Mert benned én sokat, igen sokat látok... Tökéletesen látom és érzem hivatásodat, s mily kéj nekem, hogy az erőt is reá! Uj szakot teremthetsz művészetünk históriájában,

s az egyetlen dlj érte: apostolság...

11 /Kazinczy Gábor levele Egressy Gáborhoz, 1838. dec.16. Közli Molnár László: Egressy Gábor és kortársai, 19o8./ Hasonló hangon áradozott Egressy Gábor is Kazinczyról leveleiben és naplójegyzeteiben: "Hem ismerek szeretetreméltóbb egyéniséget, mint Kazinczy Gábor, akihez megyek. Ő az én legédesebb embereim egyike. Ha valaha illett valakire ily jellemzés, hogy ugy beszél, mintha könyvből olvasná, ugy az a valaki mindenekfelett Kazinczy Gábor, kire én ama közmondás végét igy alkalmazom, hogy mintha a világ legszebb könyvét olvasná. Soha nem láttam e szellemi éberséget, e sajátos láterőt, mely tárgyának tetőpontján állván az illető vidéknek legpará-