Berczeli A. Károlyné: A Vigszínház műsora 1896-1949 (Színháztörténeti füzetek 33., Budapest, 1960)

Igyekeztünk minden darabnál feltüntetni a színháztörténeti szempontból fontos adatokat,tehát a darab szerzőjén, cimén, műfaján, fordítóján, a zeneszerzőn és az első vigszinházi /tehát nem magyarországi/ bemutató dátumán kivül a rendezőt,díszlet- és jelmeztervezőt is.Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Vigszinház a századforduló után, a többi szinLázat megelőzve, már 19o2-ben feltünteti a rendező nevét. Am ez a hasznos gyakorlat rövid ideig tart, és sem előtte, sem hosszú ideig utána /19o6 szeptemberétől 1915 októberéig'' nem találunk eféle jelzést.Ami etekintetben 19o2 előtt mégis megállapítható, a rendezőpéldányokból derült ki. 1915 őszétől viszont már rendszeresen és következetesen közlik a szinlapok is a rendező nevét. Sokkal hiányosabbak a diszlet-és jelmeztervezőkre vonatkozó adatok.Az első évtizedekben csak a parádés daraboknál tüntetik fel a díszlettervezőt. A 2o-as évek közepétől azonban ezt az adatot is mindig megtaláljuk. A jelmeztervezők terén sokkal feltűnőbb a hiány. Azt a megállapítást szürtük le - s ezt Hegedűs Tibor, a Vigszinház rendezője is megerősítette -,hogy a színháznak nem volt állandó jelmeztervezője. Az u.n. polgári darabok ruháit a korabeli divatssalonok legfrisssbb "kreációi" szolgáltatták, A kosztümös daraboknál pedig a díszlettervező direktivái alapján készültek a ruhák - ugyancsak divatszalonban. A Vígszínháznak több mint félévszázados fennállása alatt volt két fiókszinháza is. Valódi értelemben vett kamaraszínház, amely tehát művészi és anyagi tekintetben szervesen összefüggött az " anyaszinházzal a Pesti Színház volt. Ez a Révay-utcai szinházhelyiség meglehetősen zilált múltra tekint vissza. Számtalan gazdát cserélt, nevét ie változtatta /Uj Színház 1927-ben,Művész Színház 1932 febr.tól/, mig 1932 szeptemberében Bródy István igazgatása alatt Pesti Szinház néven nyílt meg. Am ez a vállalkozás nem járt nagyobb anyagi sikerrel elődeinél, v^yhogy 1934 októberé- 4 -