Berczeli A. Károlyné: A Vigszínház műsora 1896-1949 (Színháztörténeti füzetek 33., Budapest, 1960)

ben véget is ért. Közel 5 hónapi szünet után, 1935 márciusától a Vigszinház vendégjátszőtt benne, majd ez év októberében uj gazdaként nyitotta meg. Ettől kezdve egészen az 1947-48-as szinházi évad végéig megszakítás nélkül az ő kamaraszínházaként működött. A másik fiókszinház a Royal Szinhá

z volt. Ez más jogi és szervezeti viszonyban állott a Viggel,mint a Pesti Szinház. Egykori tudósítások n testvérszinház "-ként emiitik. A szinj.apokon is ez a jelzés található: "A Vigszinház vezetése alatt." Hogy ezen pqgaijosan mit kell értenünk, azt tüzetesebb vizsgálatnak kell" majd egyszer kiderítenie. A kooperáció mindenesetre rövid ideig tartott, mindössze az 1936-37-es évadban. A műsor kronológiai rendjébe minden olyan eseményt felvettünk, ami a Vigszinház épületében zajlott le: külföldi vendégjátékokat,egéss műsort betöltő gyermekelőadásokat, matinékat, stb. Jeleztük azt is, ha a Vigszinház más színházban vendégszerepelt és ott bemutató előadása volt. De ha csak azért játszott másutt, mert közben saját épületében külföldiek szerepeltek, ezt nem tüntettük fel; azonban a darabok előadását jelző számokban ezek az esték is bennfoglaltatnak. Ritkán fordult elő, hogy a Vígszínházban más fővárosi szinház vendégszerepelt: a Népszínház 19o2-ben /Az izé/, a Nemzeti Szinház 1942 április-májusában a Pesti Színházban /A bolond Ásvayné/és 1948-ban a Vigben /április-május: Tanner John, május-junius: Warrenné/. A műsorban ezt nem tüntettük fel, csupán itt emiitjük meg. Szándékosan hagytuk ki a sziniiskolák vizsgaelőadásainak felsorolását is,melyek 1898-tól 1932-ig ebben a színházban minden évben megtalálhatók csak ugy, mint a főváros többi színházában. A Vigszinház, az ország legjelentősebb magánszínháza, fontos szerepet töltött be a magyar színjátszás történetében. Mint a magyarországi színpadi naturalizmus otthona,