Mályuszné Császár Edit: László József (Színháztörténeti füzetek 23., Budapest, 1959)

ához Irt levelén. Orsz. Széchény Kvtár Irodalmi Leveleetára./ Páncsy Lajos már az állandó pesti magyar színház megnyílta előtt csatlakozott az ekkor a Várszínházban játszó fővárosi együtteshez, László azonban csak az augusztusi megnyitón lépett szerződött tagként a pesti közönség elé. Vörösmarty "Árpád ébredésé"-ben a Sirszellemet alakította, és igy ó volt az első színész. aki lábát a Nemzeti /akkori nevént Pesti Magyar/ Színház színpadára tette, az azonban, hogy Ő mondta volna ki ott az első szót, u.csak a Lexikon tévedései közé tartozik; az első szó Árpád -Le ndva.v jussa volt. Jelen Adattári Füzet előszavának feladata elsősorban László életének dokumentális feltárása, nem pedig művészi móltatása lévén, a Nemzeti színházi éveket is ilyen szempontból veszi sorra. - Az uj együttesben, ahol valóban az ország legjobb színészei találkoztak, Fáncsy és László még a "drámisták" között sem voltak az elsők. Igen hamar kialakult, részint a művészi elhivat ottság.részint a régebben szövődött baráti kapcsolatok alapján, a "klikk", amelynek élén a rendkívül tehetséges, határtalanul szorgalmas, de Önhitt, kíméletlen és erőszakos Egressy állott. Fáncsy és László,ha nem is álltak szemben evvel a csoporttal,de hozzá sem tartoztak,éppoly kevéssé,mint Lendvay. Az operával élesen szemben álló Egressy-csoporttól még jobban eltávo lodott László akkor, amikor az élete és felfelé ívelő pályája elején álló, gyönyörű De Oaux Mimit, a későbbi híres énekesnőt nőül vette. - Második házassága rövid voltjegy operai csillag számára L. nem volt sem elég tekintélyee,sem elég gazdag. A szabadságharc után az ifjú lirai szoprán elhagyta az országot s az immár negyvenesjde még mindig karcsú, mozgékony, kedves és vonzó bonviván feleség nélkül maradt, A szabadságharc utáni első években Fáncsy,mint rende-