Mályuszné Császár Edit: A Budai Népszínház műsora (Színháztörténeti füzetek 10., Budapest, 1957)

darabot megváltoztatott cimen hirdetnek, hogy igy az újság varázsa hasson* Mindezek a körülmények azonban, színlapok hlá nyában, igen megnehezítették a műsor összeállítását, s szükségessé tették olyan segédkönyvek felhasználását is, amelyeket e sorok irója, munkája elkezdésekor,bizony nem tartott fontosnak. Elsőrendű jelentőséghez jutott Szlnynyei József; Magyar irók élete és munkái c.alapvető nagy müve, Molnár György önéletírásának második része, a Világostól Világosig, Kassai Vidor Emlékezései, sőt Leo Melltz nagy német repertóriuma is. Sokban nyújtott tájékoztatót a Nemzeti Szinház teljes kéziratos műsora, amelyet a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán, oly sok más baráti segítséggel együtt, Dubois Sarolta dr. juttatott a kutató kezéhez, s ugyanott a Nemzeti Szinház színlap-any aga 1852-64. között. Egészen váratlan támaszt jelentett a Debreceni Városi Szinház Könyvtárának sugókönyv-gytijteménye,amelyet jelenleg az Országos Színháztörténeti Múzeum őriz. Nem egy darab, amelyről sem Szinnyei, - aki jelentéktelen színész—fordítókat nem tart nyilván, - sem a Nemzeti. Szinház műsora nem tud, megvan - esetleg nyomtatott szinlappalla debreceni anyagban. S ez az a pont, ahol a tárgyi nehézségek száraz, de talán nem tanulság nélkül való felsorolása után rátérhetünk a népszínházi műsor értékelésére. Hat esztendő adatait vizsgálva, azt kell megállapítanunk, hogy az már kezdetben, tehát akkor, amikor Molnár még fiók- Nemzeti Színházat akart csinálni, sem volt nemzeti színházi műsor, hanem, akarva-nem akarva, egy nagyobb vidéki város repertoárja. Az első két és fél évben nem is több ennél, és csak Molnár párizsi utja után válik iránymutatóvá a vidék számára. Addig egyidejűség jellemzi őket; Reszler társulata Debrecenben a hatvanas évek elején kb. u. azt