Haraszty Árpádné: Balog István hagyatéka a Színháztörténeti Múzeumban (Színháztörténeti füzetek 5., Budapest, 1957)

nyeitől fénylett, *B helyettük leg először vevém magamra az egyszerű, de magyar szövetet. Ó! mintha minden szála hálássan akarta volna meg csókolni testemet;mintha minden szálán a* magyar éltét, sorsát látnám függeni.Nevess, nevess, hideg férfiú, a* hon szerelem magasztos kéjét csak nő érezheti, ó én talán meg őrülnék, ha ismét űdegen kelme alá kellene rejtenem magamat." A vígjáték egyszerű meséje, egyszerű bonyodalmai természetesen kedvezően oldődnak meg a darab végén. A következő szöveggel fejeződik be: "....Oh, ha ily hatalmas a magyar a szellemi világba: akkor anyagi erejével is képes lesz minden szépet,minden jót teremteni! - Tiszta szándékkal.- Szilárd elhatározottsággal és lelkes nők segélyével. - Pénzel, mely a honban marad.- Egyesült erővel.-" A darab keletkezésének idejét nem tudjuk megállapítani. A darabban történt utalásból, mely szerint a grófné kizárólag a magyar Nemzeti Színházba jár, arra következtethetünk, hogy feltétlenül 1837 után készült. Lelt.sz.: 57.1693.1/VI.c. ANGYAL BANDI

.Balog István eredeti színdarabjának részlete. Sugókönyv-töredék. 12 sztlan oldal. 19.5 x 26 cm. Boritólapja és címlapja hiányzik. Balog István sajátkezű irása. A töredék a darab első felvonásának öt jelenetét tartalmazza. Lelt.sz.: 57.1694.1AI.C.