Haraszty Árpádné: Balog István hagyatéka a Színháztörténeti Múzeumban (Színháztörténeti füzetek 5., Budapest, 1957)

MAGYAR SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE* Pesten. Kézirattöredék. 32 számozott oldal. 17 x 21 cm. Boritélapja nincs, cime az else oldalon található . Balog István sajátkezű Írása. A kézirat töredék, felöleli az l79o-iki első magyar hivatásos színtársulat megalakulásától, annak működésére vonatkozó adatokat, foglalkozik az 18o7-ben Pesten működő 8zini társaság létrejöttére és személyeire vonatkozó adatokkal. Az 1825-iki pozsonyi országgyűléssel kapcsolatban e sorokat találjuk a kéziratban: ".... a játékszín, mint a nemzeti nyelv és csiszolódásnak hatalmas eszköze, szoros kapcsolatban áll a Nemzeti Múzeummal és tudós társasággal." A töredékes munka, az 1833-ban "Tettes Karok és Rendek"-hez irott folyamodvánnyal zárul. Lelt.sz. 57.1695.1/VI.c. CIGÁNY ÉS A FIA. Jelenet. Kéziratos sugókönyv, lo számozott, 3 sztlan oldal. 17 x 2o.8 cm. Az egész kézirat Balog István sajátkezű irása. Boritólapja kéksrinü, rajta fehér papírból kivágott és felragasztott szivben tintával a cim. A fedőlap belső oldalán egy vers és egy dal szövege.

/A darabhoz tartozó./ A 4. számú oldalon a prózai szövegre ráragasztott cigánydal szövege található. Szereplők: Kula.a cigány.- Csicsa, a fia. Az egyszerű, sőt mondhatnók együgyű jelenet Kula cigány monológjával kezdődik: "... mi a hires egiptomi Fáraó királyok véréből veszszük eredetűnket, de onnan ki űztek a pogányok, és verődtünk Indiánok Para tartományába, de ott se volt mnrsdás.