Cenner Mihály: Prielle Kornélia (Színháztörténeti füzetek 2., Budapest, 1957)

IS, HOLOTT EZ AZ Á L L Á S CSAK AZ UDVARI SZÍNHÁZAKNÁL VOLT RENDSZERESÍTVE. AZ IGAZGATÓKNAK NEHÉZ FELADATUK VOLT, KÉT MALOMKŐ KÖZÖTT ŐRLŐDTEK* TELJESÍTENIÜK KELLETT AZ INTENDÁNS, AZAZ A BÉCSI UDVAR RENOELETEIT S ELEGET KELLETT TENNIÖK A KÖZÖNSÉG KÍVÁNSÁGAINAK IS, SŐT, A SZÍNÉSZEK KÖZÖTTI VITÁS ÜGYEKET IS NEKIK KELLETT ELSIMÍTANIUK. ÁLLANDÓ HÍRLAPI TÁMADÁSBAN VOLT RÉSZÜK, AKÁR EGYIK, AKÁR MÁSIK FÉL KÍVÁNSÁGÁT TELJESITETTÉK.BEHÓDOLÁSSAL IS VÁDOLTÁK A NEMZETI SZÍNHÁZAT, KÜLÖNÖSEN MOLNÁR GYÖRGY BUCAI NÉPSZÍNHÁZÁNAK MEGNYITÁSA UTÁN. MOLNÁR UGYANIS A NEMZETI ESZMÉNYEKET TŰZTE IGAZGATÓI ZÁSZLAJÁRA S GYAKRAN AZOKNAK AZ ÍRÓKNAK MÜVEIT MUTATTA BE SZÍNHÁZÁBAN, AKIK POLITIKAI OKOKBÓL NEM KERÜLHETTEK A NEMZETI SZÍNHÁZBA, ICY BIZONYOS SZEMPONTBÓL VERSENYTÁRSKÉNT JELENTKEZETT A BUCAI NÉPSZÍNHÁZ, /I86I-TŐL 1868-IG A MAI CLARK ÁDÁM TÉREN ÁLLT./ AZONBAN A KOR ÁLTALÁNOS KÖVE TELMÉNYEI ELŐL MOLNÁR SEM ZÁRKÓZHATOTT ELI A NEMZETI BEN A FRANCIA SZALONDARABOK , POLGÁRI DRÁMÁK ARATTAK SIKERT, A BUDAI NÉPSZÍNHÁZ A FRANCIA KÖNNYŰ MŰFAJ, ELSŐSORBAN OFFENBACH OPERETTJEINEK BEMUTATÓHELYE LETT. A * DUNA NAN APÓ ÉS FIA UTAZÁSA" CÍMŰ OFFENBACH OPERETT BEMUTATÓJA VALÓSÁGOS VIHART TÁMASZTOTT. EBBEN TÁNCOLTÁK A HÍRHEDT KÁNKÁNT S GYULAI PÁL MEGBOTRÁNKOZÁSSAL SZÁMOL BE SZI NIKRI

TI KAJÁBAN AZ ERKÖLCSÖK ILY MÉRVŰ 8ÜLYEOÉSÉRŐL, AMI AZONBAN NEM TARTÓZTATTA VISSZA GYULAIT, HOGY ESTÉRŐL-ESTÉRE NE BOTRÁNKOZZON A HÍRHEDT TÁHC ELŐA DÁSÁBAN. A MÜ

FE LHÁ

BO ROD Ás CSAK HASZNÁLT A OARABNAK, AMELY SZÁZ ELŐADÁST É RT MEG. A NEMZETI SZÍNHÁZBAN EZIDŐBEN MÉG A DRÁMA MELLETT OPERÁT ÉS NÉPSZIHMÜVEKET IS JÁTSZOTTAK, MERT A PESTI NÉPSZÍNHÁZ CSAK 1875-BEN, AZ OPERA PEDIG 1884-BEN KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT. A DRÁMÁBAN ÉS NÉPSZÍNMŰBEN ELSŐSOR BAN SZIGLIGETI DARABJAIT JÁTSZOTTÁK. A VEZETŐSZINESZEK SZERDAHELYI MELLETT: IFJ. LENDVAY MÁRTON, SZIGETI JÓZSEF, FELEKI MIKLÓS A DRÁMÁBAN, ÓORY LEHEL, KŐSZEGHY