Cenner Mihály: Prielle Kornélia (Színháztörténeti füzetek 2., Budapest, 1957)

- y KÁROLY AZ OPERÁBAN, RÉTHY, MAJD AZ IFJÚ BLAHÁNÉ A NÉPSZÍNMŰBEN. FELNÖVEKEDIK EGY UJABB GENERÁCIÓ S PÓTOLJA A SORBÓL KI DŐLTEKET. 1872 — BEN VÁRATLANUL MEGHAL SZERDAHELYI KÁLMÁN, ALIG 43 ÉVES KORÁBAN. SZINTE PÓTOLHATATLAN VESZTESÁGE A SZÍNHÁZNAK. TÖBBSZÖRI PÁRISI ÚTJÁRÓL MINDIG SOK UJOONSÁGOT HOZOTT S BIZTOS ÍTÉLETTEL ÉS KIVÁLÓ SZÍNPADI ISMERETTEL ALKALMAZTA AZOKAT A NEMZETI SZÍNPADÁN. A LEGTÖBB FRANCIA ÚJDONSÁGOT J FORDÍTOTTA MAGYARRA. PRIELLE KORNÉLIA NEMCSAK FÉRJÉT VESZTEIÉ EL, HANEM LEGJOBB PARTNERÉT IS, AKIT A SZÍNPADON CSAK RÉSZBEN PÓTOLHATOTT IFJ. LENDVAY, FELEKY ÉS KÉSŐBB NAGY IMRE. 1875-BEN MEGNYÍLT A PESTI NÉPSZÍNHÁZ, TÖBB JÓ SZÍNÉSZT CSÁBÍTOTT EL A NEMZETITŐL, ÉLŐKÖN BLAHÁNÉVAL És TAMÁSSY JÓZSEFFEL, A NÉPSZÍNMŰVEK E KÉT HALHATATLAN MŰVÉSZÉVEL. A NEMZETI VISZONT KITŰNŐ,UJ ERŐKKEL GAZDAGODOTT: 1872-BEN SZERZŐDTETTÉK KOLOZSVÁRRÓL A NÉHÁNY ÉVE NYUGALOMBA VONULT J ÓK A I NÉ SZEREPKÖRÉRE JÁSZAI MARI T , MAJD A SZINTE GYERMEKSORBAN LÉVŐ MÁRKUS EMILIÁT. BEÉRKEZETT SZÍNÉSZNŐ VOLT MÁR HELVEY LAURA, S OTT TALÁLJUK MÁR RÁKOSI SZIDIT IS. A FÉRFIAK KÖZÜL UJ TAGNAK SZÁMIT UJHÁZI EDE, A SZÉP,DE HŰVÖS JÁTÉKU NAGY IMRE, AZ ELEGÁNS NÁDAY FERENC ÉS A CSODÁLATOS TEHETSÉGŰ, KORÁN ELHALT HALMI FERENC. 1873-BAN SZIGLIGETI EDE ÉS ERKEL FERENC VEWÉK ÁT A SZÍNHÁZ VEZETÉSÉT, S EZZEL KEZDŐDIK EL AZ A KOR, A MELYET PAULAY EOE HALÁLÁIG A NEMZETI SZÍNHÁZ ARANYKORÁNAK NEVEZNEK. A SZAKAVATOTT VEZETÉS, A JÍ MŰSORSZERKESZTÉS, S MAGASSZ I NVONALU ELŐADÁSOK, A KITŰNŐEN ÖSSZEHANGOLT E — GYÜTTES SZEREZTÉK MEG A NEMZETI SZÍNHÁZNAK AZ EURÓPAI Hl RNEVE T .