Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Tadeuszs Burzyiiski: Grotowski útja a források felé

tünk. £ határon tűi születik meg a "szinház" - ami 1 mintegy a szinház antitézise. A játékkal szemben áll a nem-játék, a megállapodás szerinti fikolóral a teljes valóság, a drámai azerkezettel a spontán improvizáció. Nines előadás - élő folyamatok játszódnak le. Az a több éves út, amely a "Special Projeot"-től a "Hegy Vállalkozásihoz vezetett, valójában gyakorlati kutatómunka volt az efféle "müfolyama tok" létrehozásának lehetőségeit, s a sikerüket meghatározó körülményeket illetően* A szinházi korszak tevékenységeihez hasonlóan, itt is világosan látható a fejlődés, amely bizonyos értelemben azzal analóg. Grotowski színháza - mint köztudomású - abba az irányba haladt, hogy mindent felszámoljon, ami a színészt és a nézőt egymástól elválasztja. Lejöttek a színpadról, redukálták magukat, a végül lemondtak a díszletről, a jelmezről, a zenéről, a színpadi "felépítmény" valamennyi eleméről, kivétel nélkül. A azinház utáni munkáikben, különösen a "Special Project" esetében, eleinte nagy figyelmet szenteltek a tér szervezésének, néhány helyszint speciális tevékenységekre tettek alkalmassá, egyszerű, de világos szimbolikával dolgoztak. /Különösen nagy szerepet játszott a tüz, a viz és a búza./ Olyan elemek voltak ezek, melyek főként a hangulat felkeltésében, a cselekvések és reakciók irányításában töltöttek be fontos feladatot - mintegy kijelölték az utat. A "Méhkas"-ciklus /Nemzetek Színháza - Kutatóegyetem, Wroclaw , 1975. június 14 - .július 7*/ némely találkozójából sem hiányoztak ezek a szimbólumok. A "Hegy-Vállalkozás"-t megelőző kísérletek következő fázisai arra irányultak, hogy megtisztítsák a helyszint és a körülményeket mindattól, ami még szinházi kellék, jel vagy stimuláció lehet. Ez azt jelenti: leegyszerűsítették a helyzetet, hogy elmélyítsék azt. Ha a "Méhkasok"-ban még meg is jelentek például bizonyos "kellékek", melyek előhívtak egy-egy asszooiációsort, a némileg befplyásolták a reakciókat, az "Éjszakai virrasztások"-ban már nem volt semmi ilyesmi - csak az üres tér és az emberek, akiket még csak nem is valamiféle szigorú feltételrendszer alapján válogattak ki /azt mondhatjuk; a társaság összetételét nagy mértékben a véletlenre bizták/. Az "Ut" esetében, a változqtosság kedvéért, természetes térrel dolgoztak, ami olyan volt, amilyen, mindenféle előre kitervelt "meglepetések", vagy meghatározott tevékenységekre alkalmassá tett helyszínek /amint az a "Special Project"-ben többször is előfordult/ nélkül. Felfoghatjuk ezt úgy is,» hogy mindez megnehezítette a munkát, hiszen hiányoztak a katalizátorok. Mindent a végsőkig leegyszerűsítettek: itt vagy te, itt van32