Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)
Tadeuszs Burzyiiski: Grotowski útja a források felé
távolodik természetes környezetétől, hogy egyre nő az elidegenedés, hogy "az ember kitelepül saját magából, saját bó'réből, élő szöveteiből, s ez a kitelepítés már születése pillanatában fenyegeti az embert." /V.ö,: Beszélgetés Grotowskival - Rozmowa z Grotowskim - A. Bonarski interjúja, Kultura, 1975/13./ Életünk sokszor mintha-élet, a világgal való kapcsolatunk érdekeken alapul, a természethez hóditóként viszonyulunk, s a világból csupán a fogalmakat érzékeljük. Ilyen és ehhez hasonló dolgokkal fizetjük meg annak az árát, hogy civilizációnk és kultúránk éppen ebbe, s ne valamilyen másféle irányba haladjon. Értelmetlen volna ellenállni ennek az elkerülhetetlen folyamatnak, s azt hirdetni, hogy vissza kell térni a barlangokba, és újra kell kezdeni mindent, csak egy kicsit ügyesebben. Wem tűnik azonban értelmetlennek, ha eltöprengünk, s megvizsgáljuk: vajon csakugyan mindent el kell-e veszítenünk, amit elveszítünk. S mi több: vajon "elfeledett energiáink" és "elfeledett tudásaink" egy része nem jelenthet-e - manapság - valami fontosán számunkra. Elképzelhető, hogy eljön majd az idő, mikor úgy alakulnak a körülmények, hogy az ember különféle nagyszerű masinák segítségével utazik, repül és úszik - és elfelejt járni. Ha akkor majd megjelenik valaki, aki újra felfedezteti az emberekkel a járás és a futás elfeledett örömét - anélkül, hogy megsemmisítené a különféle masinákat -, az saját korának Grotowskija lesz. A példa ugyan nagyon leegyszerűsített, de úgy vélem, helyénvaló. A "Specisl Project" f ugyanis - hasonlóképpen Grotowski későbbi szinház utáni munkáihoz, egészen a jelenlegi Porrások Színháza programig - abban segit, hogy tudatosítjuk magunkban különféle rejtett szükségleteinket, továbbá felkínálja e szükségletek kielégitésének egy lehetséges módját. A laboratórium Szinházban a hetvenes évek elején megkezdett elméleti és gyakorlati kutatóprogramok egyik elsőrendű célja annak megvizsgálása és gyakorlati kipróbálása volt, hogy vajon az ember, másokkal együttműködve, milyen körülmények között képes őszintén, teljes önmagával cselekedni, feltárva személyisége erőforrásait, megvalósítva alkotó igényeit. A tisztán emberi igények között, melyekre a "Special Project" - és több későbbi vállalkozás is - irányult, ott volt érdek nélküli kapcsolat - Grotowski szerint - egyre növekvő igénye. Ha belépünk a biztonság e különös birodalmába, ha megszabadulunk a félelemtől, ha megválunk életünk játékaitól /melyek főként a hétköznapok létharcaiban elérhető sikereket határozzák meg/, új lehetőségek tárulnak.fel előt31