Késmárky Nóra: Lengyel parateátrális kísérletek a 70-es években (Színházelméleti füzetek 15., Budapest)

Tadeuszs Burzyiiski: Grotowski útja a források felé

távolodik természetes környezetétől, hogy egyre nő az elidegenedés, hogy "az ember kitelepül saját magából, saját bó'réből, élő szövetei­ből, s ez a kitelepítés már születése pillanatában fenyegeti az em­bert." /V.ö,: Beszélgetés Grotowskival - Rozmowa z Grotowskim - A. Bonarski interjúja, Kultura, 1975/13./ Életünk sokszor mintha-élet, a világgal való kapcsolatunk érde­keken alapul, a természethez hóditóként viszonyulunk, s a világból csupán a fogalmakat érzékeljük. Ilyen és ehhez hasonló dolgokkal fizetjük meg annak az árát, hogy civilizációnk és kultúránk éppen ebbe, s ne valamilyen másféle irányba haladjon. Értelmetlen volna ellenállni ennek az elkerülhetetlen folyamatnak, s azt hirdetni, hogy vissza kell térni a barlangokba, és újra kell kezdeni mindent, csak egy kicsit ügyesebben. Wem tűnik azonban értelmetlennek, ha el­töprengünk, s megvizsgáljuk: vajon csakugyan mindent el kell-e ve­szítenünk, amit elveszítünk. S mi több: vajon "elfeledett energiá­ink" és "elfeledett tudásaink" egy része nem jelenthet-e - manap­ság - valami fontosán számunkra. Elképzelhető, hogy eljön majd az idő, mikor úgy alakulnak a körülmények, hogy az ember különféle nagyszerű masinák segítségé­vel utazik, repül és úszik - és elfelejt járni. Ha akkor majd meg­jelenik valaki, aki újra felfedezteti az emberekkel a járás és a futás elfeledett örömét - anélkül, hogy megsemmisítené a különféle masinákat -, az saját korának Grotowskija lesz. A példa ugyan nagyon leegyszerűsített, de úgy vélem, helyénvaló. A "Specisl Project" f ugyanis - hasonlóképpen Grotowski későbbi szinház utáni munkáihoz, egészen a jelenlegi Porrások Színháza programig - abban segit, hogy tudatosítjuk magunkban különféle rejtett szükségleteinket, továbbá felkínálja e szükségletek kielégitésének egy lehetséges módját. A laboratórium Szinházban a hetvenes évek elején megkezdett elméle­ti és gyakorlati kutatóprogramok egyik elsőrendű célja annak meg­vizsgálása és gyakorlati kipróbálása volt, hogy vajon az ember, má­sokkal együttműködve, milyen körülmények között képes őszintén, tel­jes önmagával cselekedni, feltárva személyisége erőforrásait, meg­valósítva alkotó igényeit. A tisztán emberi igények között, melyek­re a "Special Project" - és több későbbi vállalkozás is - irányult, ott volt érdek nélküli kapcsolat - Gro­towski szerint - egyre növekvő igénye. Ha belépünk a biztonság e különös birodalmába, ha megszabadulunk a félelemtől, ha megválunk életünk játékaitól /melyek főként a hétköznapok létharcaiban elér­hető sikereket határozzák meg/, új lehetőségek tárulnak.fel előt­31

Next

/
Thumbnails
Contents