Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Strindberg-dráma elemzése - Álomjáték
E látszólagos formai ambivalencia ellenére az Álomját ék azt tükrözi, hogy Strindberg világképe "nyugvópontra jutott", azaz túlhaladta örökösen forrongó világszemléletének korábbi gyötrő, belső ellentmondásait. S ha nem is irt valódi drámát, de megtalálta a valódi "strindbergi formát" azáltal, hogy végre elfogadta /bár nem oldotta fel/ saját személyiségének diszharmóniáját, az önmagában rejlő irracionalizmust és ambivalenciát az őrültségtől való félelem nélkül, s az elfogadás momentuma beépült világképébe. A kitaszítottság és üldözöttség érzését a megnyugvás és szemlélődés váltotta fel /amint azt önéletírásának az Egy lélek fejlődésé-nek utolsó, Egyedü l c. kötete is tanúsítja/, ami képessé tette a világ újraértelmezésére, s az az Álomjáté kban /és az un. álomtechnikával alkotott másik jelentős müvében, a Damaszkusz fel é c. trilógiában/ számvetés formájában csapódott le. Az Álomját é k arról tanúskodik, hogy az élet fájdalmának és ellentmondásainak forrását az iró már nem saját személyes végzetében látja, vagy a női nemre vet iti ki, hanem az emberi lét szerinte megváltoztathatatlan törvényszerűségeiben. S világképének e szerkezeti átrendeződését tükrözi vissza az Álomját é k formai megvalósítása is. Egri Péter irja, hogy "Férfi és nő ellentéte is az Álomjáté kban ölt kozmikus méreteket.»/l 2 9/ Valóban igaz, hogy fölvetődik a darabban a férfi és nő ellentétének motivuma is, de már fölülvizsgálva, és nem mint központi téma. Mert az Álomjáté k nemcsak egzisztenciális szintézis és nemcsak a világ strindbergi újraértelmezése, hanem addigi munkájának szintézise is magasabb szinten, abban az értelemben, hogy előkerül és megméretik benne korábbi drámáinak minden jelentősebb tematikus motívuma. És éppen a formai eljárás, a személyiség végletes szétdarabolása,az, hogy a férfit és a nőt sok karakterbe öntötte, tette képessé Strindberget arra, hogy elfogulatlanabbul és összetettebben lássa a két nemet, mint korábban. Indra lánya például különböző ááokat öltve egyszer az anyai vigasztaló asszony /pl. a Kapus asszony szerepét átvéve/, máskor - mint feleség - megtestesíti a romlott szerelmet, a "vámpir" nőt az újra megjelenő tipikus strindbergi házasságban, ugyanakkor az összekötő szerepét is eljátssza Isten és 95
