Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)

Három Strindberg-dráma elemzése - Juliekisasszony

viszonyukban mit képviselnek a szereplők. Milyen emberi viszonyok jelennek meg itt? A két főalak kapcsolata harc, harcot látunk, amely játékként indul, de visszavonhatatlanná, véresen tragikussá válik; olyan harcot, melyben a harcolók egymásrautaltak. Strindberg legtöbb drámájának egyik alaptémája - Lukács György szavaival "a nemek harca a hegemóniáért", egyfajta "kozmikus szerelem", ill. "kozmikus gyűlölet".

A

z egymásrautaltság azt jelenti, hogy mindkét fél számára önigazolást, önnön létének bizonyságát jelenti a másikkal való küzdelem /ahogy ezt a Haláltán

cban is látni fogjuk/. Ezért gyűlölet és szerelem egyszerre: mindkét félnek szüksége van a másikra, mert nélküle megsemmisülne, mert csak a másik által teljesedhet be léte, de éppen ennek tudata okozza az életen át tartó gyűlöletet is a másik iránt. /Julie kisasszony családi múltja is erre utal: anyja tönkretette az apát, az bosszút állt rajta, majd a női nem Julie-n keresztül áll bosszút az apán stb./ A Julie kisasszon

yban ugyanakkor fel kell figyelnünk arra is, hogy itt a férfi- ill. a női mivolt, ha nem is merevül státuszszá, de bizonyos szerepnormákkal társul, s ez azért lesz kiemelt fontosságú, mert a dráma hangsúlyozza, hogy Julie kisaszszony mindig is megsértette ezeket a normákat. Strindberg ezt a családi múlttal, neveltetéssel motiválja, de számunkra ez a motívum nem elégséges, mert - mint már mondtuk - ezen a módon nem ragadható meg a drámai konstrukció mozgatórugója. Julie: /.../ meg kellett tanulnom mindent, amit egy fiúnak tudnia kell, hogy példázzam: nő is ér annyit, mint a férfi. Fiúruhát kellett viselnem, megtanítottak lóval bánni ... Tudtam lovat csutakolni, nyergelni, vadászni jártam... Másutt ezt mondja: Anyámtól tanultam a bizalmatlanságot és a gyűlöletet a férfiak iránt... És megesküdtem neki, hogy sohasem leszek egy férfi rabszolgája. 57