Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Ibsen-dráma elemzése - Solness építőmester
- azért, mert Ibsen - önnön pályáján végigtekintve, s önmagával számotvetve - tematikáját világlátása egy új vonatkozásának veti alá, ami bizonyos szempontból visszatérés is a pályája elején felvetett brandi és Peer Gynt-i kérdésekhez, az egyéni önmegvalósítás és az önmagunkhoz való híiség tiszta szemléletéhez. Az ibseni témakör most az alkotás két pólusának összevetésével bővül ki: a művészi, ill. a "hasznos" alkotás és az önmagunk megalkotása, beteljesítése közötti mérleg megvonásával, a kettő egybe nem esésének felismerésével, s az e hasadásból fakadó tragédiával. Nyilvánvaló, hogy - azonkivül, hogy ez Ibsen számára érthetően szubjektiv probléma - e kettősség felismerése csak szubjektive átélhető, s ily módon drámában nem megjeleníthető folyamat. Ha azonban az iró mégis drámai megjelenítésre szánja, akkor az ábrázolt életezeletbői hiányzó drámaiságot más módon, a téma szempontjából külsődleges eszközökkel kell biztosítania. S ezt teszi Ibsen a különböző formákban megjelenő objektiváció révén, amit már részletesen kifejtettem. Ez a Solness építőmester re jellemző szubjektivitás megjelenik a szereplők - látszólag A vadkacs a alakjaiéval azonos - motivációi mögött meghúzódó alapvető különbségekben. Nézzük a leglényegesebbet: a Gregers és Hilda követelése közötti különbséget. Gregers ideális követelése az eszményi házasságról erkölcsi-társadalmi jellegű, s Hjalmart ilyen értelemben bálványozza és értékeli fel. Kettőjük viszonyba lépése, s ennek következményei ezért ábrázolhatók objektiv folyamatként, drámai viszonyokban. Hilda követelése, eszménye azonban merőben más természetű, nem külső táreadalmi és erkölcsi elvárás, hanem a szubjektiv önmegvalósítás, a Peer Gynt-i "légy önmagad" követelése, a személyes boldogság keresése /ennek kifejeződése a légvár-szimbólum/, mely a szubjektum önbeteljesitésének benső folyamataként nyilvánulhat csak meg, s ennélfogva nem alkalmas arra, hogy drámai viszonyban realizálódjon. A robusztus lelkiismeret motivuma is a minden erkölcsi és társadalmi vonatkozást nélkülöző szubjektiv követelésre utal. Ez találkozik a Solness bensőjében érlelődő, ha49
