Kiss Eszter: Világkép és drámai forma összefüggése Ibsen és Strindberg műveiben (Színházelméleti füzetek 14., Budapest)
Három Ibsen-dráma elemzése - Solness építőmester
Iáira készülődő szubjektív számvetéssel /"a fiatalok kopogtatnak az ajtón"/, a már emiitett alkotás-probléma belső átélésével, s az ehhez kapcsolódó szubjektiv hiányérzettel /otthonai nem igazi otthonok stb./, melyre válasz a Hilda által inspirált utolsó /benső/ bizonyitás: a torony megmászása. Hilda légvára lényegében a Solness által egész életében űzött "hasznos", "külső" alkotással áll szemben, a templomok és otthonok építésével, melyekből a lelke hiányzott, s építésük sem elégitette Solnesst. Hilda követelésének benső, szubjektiv természete magyarázza, hogy a követelés végül kielégülést talál: Solness utolsó tette - objektiv kudarca ellenére - Hilda számára szubjektiv, szimbolikus győzelem és beteljesülés - katharzis. így még nyilvánvalóbbá válik, hogy a dráma nem a közvetlen cselekmény szintjén, hanem szimbolikusan értelmezendő, s hogy a szimbolizáció funkciója az, hogy objektiválja, drámaként ábrázolhatóvá tegye ezeket a szubjektiv, benső folyamatokat. így a szimbólumoknak nem az ábrázolt életanyag diktálta kompozicióbeli funkciójuk van, mint A vadkacs ában, nem ebbe az anyagba épülnek be szervesen, hanem az ábrázolt életanyag ellen ható tényezők, a a kompozíciót nem az életanyagból következően, hanem azzal szemben, annak ellenére teremtik meg. A szimbólumrendszer funkcióját nem az élettény természetes kifejezésében, strukturálásában találja meg, hanem annak szándékolt elfedésében, azért, hogy a mü létrejöhessen. így a mü létezési módja ellentétes a műben ábrázolt életténnyel, mell élett ény nem drámai. A vadkacs ában a szimbólumok használata a két főalak jelleméből következik, s ezáltal nyeri el funkcióját is a mü egészére vonatkozóan. Itt a másik drámához hasonló szerkezetű szimbólum-használat nem a jellemekből, hanem a kifejezés szándékából származik, a jellemekre kívülről ráadott; a funkció itt elsődleges és szándékolt, nem pedig szerves következmény. S igy érthetjük meg, mit jelent, ha a műből hiányzik "élet és szimbólum organikus egysége". S ezért van az is, hogy ebben a darabban a mellékszereplők nem egy drámai viszonyrendszer szükségszerű elemei, hanem szintén a szimbólumrend50
