Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)

A tanulmányról folytatott vita jegyzőkönyve

valahogyan határesetek. A legszigorúbb értelemben vett irodalomelméletben, az irodalmi müvek között is vannak határesetek; sőt: mindenütt vannak határesetek. Határeseteket az élet szüntelenül produkál, azokat nem lehet kiküszöbölni, ugyanakkor azt hiszem, hogy egy elmélettől nem lehet egyértelműen számonkémi azt, hogy a határesetekre is preciz, pontos választ adjon. Ami a világszerüség kérdését illeti, - én azt hiszem, hogy mindenféle műalkotás, - nem a művészi minőségót értem, hanem ontológiai értelemben,- valamiféle olyan jelrendszerrel dolgozik, amely mást jelent mint ő maga, akkor valamilyen módon a világszerüséget épiti föl. Kérdés persze az, hogy hogyan? Teljesen egyértelmű, hogy én ebben a vázlatban, nem a testmüvészet problematikájáról beszéltem, hanem annak csak egy részéről, a szinházról. Arról, amikor irott szöveget használnak fel, és nem azokról a határesetekről, amelyek lehet, hogy majd főiránnyá válnak. Ezeket majd akkor lehet vizsgálni, im a világszerüség valamilyen módon érvényes mindegyik esetben, noha megint más kérdés, hogy a határesetekben e világszerüség több vonatkozásban más elemekből épül föl, vagy másképpen épül föl, mint abban a színjátékban, amiről különben beszéltem. A szinjáték világszerüségében minden dolog a szinészek által felépített alakok helyzetére való vonatkozás révén kap jelentést, legyen az akár csak a III. felvonásban megjelenő Tartuffe, akár egy csata, amely kivül zajlik le. Tehát, tulajdonképpen a teatekkel létesített helyzetekre vonatkozva létezik a caata, ezekre vonatkozva létezik a még meg nem jelent Tartuffe. Csak igy tudom, hogy ő be fog jönni, hogy ott kint folyik a csata. A szinjáték világszerüségén belül csak olyan jeleknek vannak jelentései, amelyek az emberi testek között létesült helyzetre vonetkozva kapják meg a jelentést. Az a bizonyos szöveg, amit nem tudom hol mondott Csehov, hogy ti. a revolvernek el kell sülnie, erre vonatkozik. Tudniillik, ha az a revolver ott van ós nem sül el, akkor azért nincs értelme vagy jelentése, mert nem vált a szinészek által fölépített alakok közötti helyzet részévé. Szóba került a rendezők és a rendezés problémaköre. Ezt