Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)

A tanulmányról folytatott vita jegyzőkönyve

Vagyis a szinész jelpéldány, s eszközei /a mimika, gesztus, mozgása, hanghordozása, intonálása, egész színészi játéka, beleértve alkatát is/ - ennek a jelzőrendszernek megnyilvánulásai! És ismét hadd utaljak egy nyelvészre, Jakobsonra, ha már a terminológiát - érzésem szerlnt-Bécsy is átveszi, akkor nézzük: miért és miként hasonlítja össze a jeltudományt és a szimptomatológiát Jakobson. /A szimptomatológia, azaz az orvostudománynak az a része, mely a betegségre a beteg különböző jeleiből következtet... s szerinte a jeltudomány is ilyen "szimptomatológiailag"../ Vagyis tény, hogy az orvoslásban sem a beteg a jel

, hanem /a betegség tünetei, amelyek a betegen mutatkoznak meg/ a kórt tükröző jelenség!... Ekként, ha a jeltudományi fogalomként átvett "jel"-et alkalmazzuk a színházra is, semmiképpen sem lehet a szinész a jel - miként a beteg sem az

. Sokkal inkább /mindkettő/ jelzése - szinésznél akár a metakommunikativ kapcsolat a közönséggel stb. - már "jel"-fogalom, /teoretikusan!/ Szeretném az eredeti értelmükben ós igy latinul is használni a kommunikációelméleti fogalmakat, s akkor kitűnik az "ott" használatos értelmük és a szinházi vonatkozásukban /s különösképpen a színészre alkalmazott/ inadekvát-ságuk, azaz meg nem felelésük. Saussure-nél is a SIGNUM /jel/ SIGNÁTUM és SIGN ANS fogalompárra osztható - elméletileg. Összefüggésében és Saussure-nél - "a nyelvi jel természetére" értendő, ahol a "fogalom" a jelölt

, és a"hangkép" a jelölő

. Nos, ha a szinész a jelölő és a jelölt is ámde mégsem jel - mert nem absztrakció még köznapi értelemben sem! Jel-példány inkább, vagyis jel/ző/-test. Méginkább szignál-testnek fogalmaznám, természetesen a "test"-szót konkrétan értendő! Bécsy különben is foglalkozik azzal a gondolatmenettel, hogy "testmüvészetet" vezessen be - mint átfogó kategóriát, melybe a színházművészetet is besorolhatja, hisz tudvalévő a szinész testiségében mindig jelen van a szinjátékban, vagy ha nincs is konkrétan szinpadon, ekkor is "jelen van" hiányában. /Akár Molière Tartuffe-je, akiről sokáig