Nicola Mangini: A modern Goldoni-rendezés fejlődése Olaszországban (Színházelméleti füzetek 12., Budapest, 1980)

aőt, elkerülhetetlenekj az viazont biztos, hogy a kritikus­nak éppen az a feladata, hogy minden egyes rendezés önké­nyességét, illetve hitelességét megbízható támpontok /tör­ténelmi, eaztétikai, technikai stb./ alapján értékelje. - Dr. Staud Géza színháztörténész Arra mutat rá, hogy az olasz rendezők, a franciákhoz ha­sonlóan, komoly filológiai felkészülés után fognék hozzá agy darab színre viteléhez, amit magyar rendezők körében nemigen lehet tapasztalni. Bzért azután Magyarországon a Goldoni-rendezések még nagyon távol állnak az olasz pél­dáktól. Strehler Goldoni-rendezéseit a legszebb előadások közé sorolja, melyeket élete során látott. - Dr. Nyergea László tudományos kutató ügy véli, hogy Goldoni vígjátékainak magyarországi elő­adásánál a legnagyobb nehézség abból adódik, hogy elenged­hetetlen a XVIII. század történelmének és velencei társa­dalmának megfelelő ismerete. Bz az oka annak, hogy a ma­gyar rendezők szívesebben választják Goldoni első korsza­kának vígjátékait. De még ebben az esetben is fennáll a veszély, hogy az előadás nem történeti jellegű lesz, ha­nem általános éa stilizált. Bzt épp a napokban állapítot­tuk meg A hazug, esetében, és Mangini professzor, amikor elbeszélgetett a színészekkel a darabról, jogosan tett az előadás kapcsán kritikus észrevételeket. Az alternatíva világoa: a rendező vagy kísérletet tesz a történeti rekonstrukcióra és figyelmét a társadalmi kör­nyezetre, tehát Goldoni költői realizmusára irányítja, vagy beéri azzal, hogy Goldoni kapcsán színpadi szórako­zást, színházi játékot nyújtson. Azt kérdezi: vajon le­hetséges-e e két egymásnak ellentmondó megoldás között valamilyen egyensúlyi pontot találni. - Mangini professzor Olyan alapvető problémáról van szó, amelynek tisztázásá-

Next

/
Thumbnails
Contents