Nicola Mangini: A modern Goldoni-rendezés fejlődése Olaszországban (Színházelméleti füzetek 12., Budapest, 1980)
- repertoárra, azt könnyű megérteni, ha arra gondolunk, milyen minőségi szint jellemezte és jellemzi mindmáig ezeknek az állandó színházaknak az előadásait. Nos, ha az eddig felsorakoztatott észrevételeket összekapcsoljuk, már felvázolhatjuk a modern olasz Goldoni-rendezés fejlődésének képét. Elsősorban arra kell emlékeztetnünk, hogy a Goldoni-színjátszásnak volt egy hagyományos módja, amely egészen a hetvenes évekig tartotta magát. Azokra a velencei társulatokra gondolok, amelyek a velencei színjátszás utolsó nagy azínéazei, Cesco Baseggio, Carlo iűicheluzzi és Gino Cavalier! mögé sorakoztak fel. Ezek a társulatok kizárólag a dialektusban írt vígjátékokat mutatták be, egy csillogó, de leegyszerűsítő kritikai séma szerint, amelynek célja a szórakoztatás volt, ezzel párhuzamosan pedig egy kedélyes erkölcsiség és egy kényelmes életfilozófia illusztrálása. Ha úgy tetszik, egyfajta provinciális, nyilvánvalóan XIX. századi megközelítés volt ez, amely elsősorban a azínészek komédiázó képeaségeire épített, éa ugyanakkor biztos hatást tett a közönségre, már csak a különlegesen kifejező közvetlenséggel újrateremtett nyelvezet kétségtelen szuggesztiója révén is. Azért beszéltem múlt időben, mert ez a színházi irányzat /amelyet a széles néptömegek különlegesen kedveltek/ ma már, Cesco Baseggio és Carlo Micheiuzzi 1971-ben, illetve 1973-ban bekövetkezett halálával lezártnak tekinthető, ami pedig a nyolcvanon túl járó Gino Cavalieri feliepéseit illeti, nos, ezekre igen ritkán íerüi cor. Az új Goldoni-rendezésröl oeszélve először Bnzo Ferrierit kell említenünk, akinek nevét korábban az általa teremtett Teatro del Convegno /Perrieri 1920-ban II Convegno címen művészeti folyóiratot alapított és a lapszerkesztés mellett Teatro del Convegno elnevezéssel kísérleti színházat is létrehozott - a azerk. megj./ tette ismertté, és akit jogosan tekintenek az olasz színházi megújulás egyik úttörőjének. A szerelmesek és a Furfangos özvegy rendezései 1Û