Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája

vizsgáljuk Balázsnak azokat a nézeteit, amelyeket lélek és valóság, szubjektum és objektum, egyéniség és tömeg viszonyáról fejt ki. Itt először a befogadás, majd néhány évvel később az ábrázolás tekintetében is kimutatható az a fordulat, amely Balázs szépirodalmi Írásaiban még sokkal közvetlenebb módon jelentkezik* arról a folyamatról van szó, amely a lélek egyedüli valóságának vallása felől az egyéniség tagadásához, a tömeg mitoszá

hoz vezette. Mielőtt a művészetelméleti Írásokban való jelentkezését kutatnánk, egy szépirodalmi példán illusztráljuk ezt a változást. Balázs Lehetetlen embere

k c. regénye 1930-ban, berlini emigrációja idején jelent meg, az 1918-as Isten tenyeré

n c. könyv kibővített változataként. A regény központi problematikája egyén és közösség, személyiség ás külvilág viszonya körül forog, és az első rész, az 1930-ban is többé-kevésbé változatlanul megőrzött, de 1918-ból származó változat a környezettől tökéletesen elszigetelt, magányos egyén kizárólag belső, lelki igazságát, sőt valóságosságát hirdeti minden külvilággal szemben. A másik /már 1930-as folytatás/ pedig ennek gyökeres ellentétét, az egyén ellentmondásmentes beolvaéását a közösségbe, a személyiség megszűnését. A lelkük után induló főhősök megtalálják a közösséget, miután megtanulják, hogy a lélek maga a betegség, a gyógyulás pedig, Komlós Aladár Nyugat-beli interpretációjának szavaival: "felszívódni a társadalmi közösségbe. Az egyes ember nem valóság, csak a közösség az. aki a valóságot keresi, álljon be az egészbe." Azt is jól látja Komlos Aladár, hogy a két főhős közösséghez kapcsolódása véletlenszerű, motiválatlan. Miért épp a munkásmozgalom-alkotta közösséget választják? Ugyanigy csatlakozhattak volna a nacionalista, háborút éltető táborhoz is. A lényeg a közösség elvont fogalmán van. Érdekes azonban, hogy még ebben a fiatalkoritól meszsze eltávolodott koncepcióban is visszacseng a simmeli séma,, amikor Balázs így fogalmazza meg a tanitó karatajevi figurájának szavaiban állásfoglalását: "Csak a közösségből kiszakadt egyes embereknek vannak megoldhatatlan tragédiái. Tragédiák: ezek a holt oldalágak. Az egésznek eleven folyama azonban to327