Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Lenkei Julia: Balázs Béla színházesztétikája

vizsgáljuk Balázsnak azokat a nézeteit, amelyeket lélek és va­lóság, szubjektum és objektum, egyéniség és tömeg viszonyáról fejt ki. Itt először a befogadás, majd néhány évvel később az ábrázolás tekintetében is kimutatható az a fordulat, amely Balázs szépirodalmi Írásaiban még sokkal közvetlenebb módon je­lentkezik* arról a folyamatról van szó, amely a lélek egyedüli valóságának vallása felől az egyéniség tagadásához, a tömeg mitoszá hoz vezette. Mielőtt a művészetelméleti Írásokban való jelentkezését ku­tatnánk, egy szépirodalmi példán illusztráljuk ezt a változást. Balázs Lehetetlen embere k c. regénye 1930-ban, berlini emigráció­ja idején jelent meg, az 1918-as Isten tenyeré n c. könyv kibő­vített változataként. A regény központi problematikája egyén és közösség, személyiség ás külvilág viszonya körül forog, és az első rész, az 1930-ban is többé-kevésbé változatlanul meg­őrzött, de 1918-ból származó változat a környezettől tökéle­tesen elszigetelt, magányos egyén kizárólag belső, lelki igaz­ságát, sőt valóságosságát hirdeti minden külvilággal szemben. A másik /már 1930-as folytatás/ pedig ennek gyökeres ellentét­ét, az egyén ellentmondásmentes beolvaéását a közösségbe, a személyiség megszűnését. A lelkük után induló főhősök megta­lálják a közösséget, miután megtanulják, hogy a lélek maga a betegség, a gyógyulás pedig, Komlós Aladár Nyugat-beli inter­pretációjának szavaival: "felszívódni a társadalmi közösségbe. Az egyes ember nem valóság, csak a közösség az. aki a való­ságot keresi, álljon be az egészbe." Azt is jól látja Komlos Aladár, hogy a két főhős közösséghez kapcsolódása véletlensze­rű, motiválatlan. Miért épp a munkásmozgalom-alkotta közössé­get választják? Ugyanigy csatlakozhattak volna a nacionalista, háborút éltető táborhoz is. A lényeg a közösség elvont fogal­mán van. Érdekes azonban, hogy még ebben a fiatalkoritól mesz­sze eltávolodott koncepcióban is visszacseng a simmeli séma,, amikor Balázs így fogalmazza meg a tanitó karatajevi figurá­jának szavaiban állásfoglalását: "Csak a közösségből kiszakadt egyes embereknek vannak megoldhatatlan tragédiái. Tragédiák: ezek a holt oldalágak. Az egésznek eleven folyama azonban to­327

Next

/
Thumbnails
Contents