Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
folytatja: "Az alogikus és az észtétikén kívüli nem szűnik meg alogikusnak és esztétikán kívülinek lenni, csupán logikus és 79 esztétikus formában helyezkedik e l." A műalkotást illetően igy Lask véleménye egyértelmű: a forma csupán rátelepül az anyagra, de azt minőségileg nem érinti. Lask tehát nem számolja fel az anyag és forma kettősségét, és elképzelése Hegel előttre nyúlik vissza. Valójában a forma és az anyag nem mint teremtő és mint változatlan áll egymással szemben, hanem egymás viszonyában mindkettő egyszerre teremtő is és változatlan is. A műalkotás az anyag és forma egységének dinamiku s megvalósulása, hiszen a megformálódás is anyagi, miként az anyagot is formaként éljük át. Lukács A heidelbergi esztétik ában Laskhoz hasonlóan fogalmaz: "A forma mint utópikus beteljesülés, mint egy meghatározott értelmetlenség igenlése és felszámolása csak a konkrét valóság okozta konkrét szenvedések és örömök meghosszab80 bitési vonalának a vége lehet." A formát azonban nem lehet végne k tekinteni, hanem célszerűbb inkább csomópontnak egy folyamatban /gondoljunk arra, hogy a befogadás már a forma létrejötte előtt anticipálja a formát, miként utólagosan is a forma eltérő funkciókat tölt be - azaz változatlansága ellenére eltérő "helyzeti energiával" rendelkezhet különböző történelmi-befogadási kontextusokban/. A következő oldalon Lukács igy folytatja a gondolatmenetet, az un. formalizmus kritikája kapcsán: "Mivel e müvészetakarás jegyében a művész arra törekszik, hogy elrugaszkodjon minden időbeli-történelmi tartalomtól, ám az utópia konkrétságét látomásában mégis meg akarja őrizni a mü számára, nincs más hátra, mint hogy magét a formát hiposztazálja egyedül tartalmat nemző elvvé, s az örök forma ilyen eszméjéből származtasson minden tartalmi beteljesülést. Ezáltal azonban csupán átugorja, nem pedig leküzdi és megdicsőítve kiteljesíti a valóság saját utópiájától való távolságát," 8 1 Azonnal felvetődik azonban a kérdés, hogy a Lukács által formalizmusnak jellemzett "müvészetakarás" ig v létezik-e? Ugyanis ha a formát történelmi kategóriának tekintjük, nem pedig logikainak, mint azt Lukács teszi, akkor 60
