Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
mozognak a formák/ kall, hogy borzasztó értelmetlennek tűnjék számunkra, amelyre csak az érnyai vetődnek a nekünk mér örökre elérhetetlen értelemnek. Igy mutat minden kérdés a tőrté69 nelemfilozófia - és ezéltal a gyakorlat felé." Lukács itt ugyanazzal a problémával szembesült, amellyel Marx is szembenézett: 'a nehézség nem annak megértésében rejlik, hogy a görög művészet és eposz bizonyos társadalmi formákhoz van kötve. A nehézség az, hogy számunkra még ma is műélvezetet nyújtanak, éa bizonyoa vonatkozásban mércének és elérhetetlen példaképnek számítanak." 7 0 A megoldás alighanem a Lukács által megmutatott kettősség együttesébe n, kölcsönős dialektikájában kereshető: az élet "zavarossága" és 'értelmetlensége", valamint a forma változatlansága /valójában változatlan hatékonysőga/ egyszerr e van jelen, az objektum és f^u bjektum kölcsönhatás a következtében. Ez az ontológiai kategória biztosítja a műalkotásokban az állandóságot, az örök hatékonyságot, és mutatja fel a hasonlóságot _is a különböző konkrét történelmi alakzatok között. Lukácsot éppen az objektumnak és szubjektumnak mint történe Im i és nem csupán logikai dialektikának a félreismerése akadályozta meg abban, hogy a forma fogalmát pozitív meghatározottságai révén fejtse fel. Az alapvető dilemma ugyanis már A lélek és a formá kban a következőképpen vetődött fel: minden intellektuális érték formákra épül, de Lukéc8 nem mondja meg, hogy maguk a formák mire épülnek, illetve miből keletkeznek. A forma igy egyfajta törés t jelent az ember és a világ között, amit A lelki szegénységrő l c. írásában igy ábrázolt "minden etika formális: s kötelesség posztulátum, forma - és minél tökéletesebb valamely forma, annál sajátabb életet él, annál messzebb esik minden közvetlenségtől. A forma olyan hid, amely elkülönit, amelyen megyünk és jövünk, és mindig magunkba érkezünk, egymással sohasem találkozvón." 7 1 A forma a fiatal Lukácsnál ontológiai kategória /hasonlóan a platóni ideához vagy a kanti a priorihoz/, de az emberi világba való módezertani bevezetését ugy jellemezhetjük, ahogyan Hegel jellemezte az intellektuális szemléletnek Schelling által történő beveze37
