Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
latot... akkor lehet csak igazén megtalálni a filozófia elemeként, ha ugyanakkor egy formafogalmat is felmutatunk, mely ...nem hordja magán többé ezt a minden tartalmi meghatározottságtól való tisztaságot, .nem hordja magán többé ezt a tiszta racionalitást. A gyakorlat elve a valóság megváltoztatásénak elveként ezért a C8elekvés konkrét, materiáli s szubsztrátumára szabott kell, hogy legyen, hogy azután érvénybelépésétől kezdve arra ilyen módon hatást gyakorolhasson." 6 5 /Az én kiemelésem. F. F. L./ VII. A Laurence Sterne-ről irott beszélgetésben a kővetkezőt olvashatjuk.: "Az etika - vagy mert művészetről beszélünk itt - a forma, minden pillanathoz és hangulathoz képest az cc énen kivül való ideál." Az idézet két szempontból fontos számunkra. Egyfelől ugyanis Lukács párhuzamosnak, sőt lényegileg azonosnak tekinti az etikát, a művészetet és a formá t, azaz kimondatlanul is elismeri fiatalkori etikájának formalitását. Másfelől látható - ami már a korábbiakban is kidé* rült -, hogy a forma és az etika számára "énen kivül való ideál". Lukács ezáltal közvetve tagadta azt, hogy az úgynevezett énen kivüli világ is át van itatva az énnel, azaz nem csak az individuális szubjektum rendelkezik szubjektum-jelleggel. A társadalmi szubjektum egyfelől, az objektum és a tárgyi világ másfelől szintén szubjektumjellegü. Azáltal, hogy Lukács nem ismerte fel az egyénen tuli szubjektum létét, az etikát a puszta formalitásra alapozta, ami - mint láttuk következetesen végiggondolva a pusztán negativ meghatározottságokkal rendelkező kanti etikába torkollik. A formalitás és a forma szorosan összefügg Lukács gondolatrendszerében, és mivel a forma, a fiatal Lukácsnak sokáig legközpontibb kategóriája az etikai elveinek párlata, a forma lukácsi fogalmát is minden pozitiv meghatározottságtól mentes kategóriának kell tekintenünk. Természetesen a fogalom változó tartalmakkal vetődött fel Írásaiban, és miként müveit hol a "szociologizáló", hol pedig az "esztétikai" megközelítés jellemezte, ugy a forma fogalma 55
