Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács

vélódás nem kipusztítja az individualitóat és egyéniséget, hanem ellenkezőleg, éppen az biztositja annak gazdagodésót és egyre mélyebbé vélésót. "Egy nem-tórgyi lény nem-lény, 59 képtelen lény /Unwesen/" - irja Marx a tiszta szubjekti­vitás, amely természetesen kizárólagosan logikai, nem pedig gyakorlati kategória, minden objektivócióval szembeszegül. Egy Paul Ernsthez irott levelében még egyértelműbben fogal­maz: "Az alkotások hatalma láthatólag egyre erősebb lesz, és az emberek többsége számára talán még a valóban létező dol­goknál is elvenebb valóságot jelent. De ezt nem szabad elfo­gadnunk - éppen ez t adta nekem a háború élménye. Állandóan hangsúlyoznunk kell, hogy az egyedüli lényeg csak mi vagyunk; a lelkünk, de még a lélek minden örök-apriori objektivéciója i8 /Ernst Bloch szép képével élve/ csak papírpénz, aminek ér­téke aranyraválthatóaágától függ. Az alkotások reélis hatal­mát persze nem lehet tagadni... Az állam valóban hatalom ­de kell-e ezért a filozófia utópikus értelmében, az igazi etikának a lényeg szintjén cselekvő értelmébe n létezőként el­ismerni? Nem tudom." /Az én kiemelésem. F.F.L./ 6 0 Persze nem lehet nem észrevenni a lukácsi követelmény konkrét történelmi meghatározottságát: a háború és az érlelődő forradalom _is sze­repet játszott gondolatainak ilyetén alakuláséban. 1918-ban, a forradalmat rövvidel megelőzően igy irt: "Az etikai idea­lizmus fő tanítása ... az, hogy elképzelhetetlen olyan intéz­mény, amelynek puszta fennmaradása bárminemű értéket reprezen­tálhatna. A híres umso schlimmer für die Tatsache nnek gyakor­lati következménye ezen a téren: egy soha nyugalomra nem ju­tó követelés az intézményekkel szemben, hogy az etika leglé­nyegesebb követelményének, a Kant-Fichte-féle Würdigkei tnek, az emberi autonóm méltóságnak útjában ne álljanak... Ennek a 'formális' etikának célja és tartalma az autonóm, semmiféle külső erőnek vagy hatalomnak alá ne® vetett, csakis önnön tör­vényeit követő és ebben az autonómiában csakis a jót mint egyetlen lehetséges egyértelmű célt kereső szabad akarat." 61 Hogy ez a szubjektivizmus a század elején mennyire kifejezte a várakozás t is, arra maga Lukács hoz fel egy idézetet A r e­53

Next

/
Thumbnails
Contents