Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
szonyát ehhez ez állásponthoz Kierkegeerd szavaival világithatjuk meg pontosan: "A gondolkodás ilyen összevisszaságai végtelenek, és csak akkor szakad végük, ha az egyén önkényesen töri őket félbe és valami mást juttat érvényre, tehát egy akarati döntés révén. Ezáltal azonban az egyén etikai meghatározottságok alá kerül, és többé nem foglalkoztat bennünket esztétikailag. Egy döntés által nyeri el azután igy azt, amit 49 a reflexió utján nem nyer el: célhoz és nyugalomhoz ér." Amikor Lukács a szubjektivisztikus etika mércéjével "kívülről* közeledett a valósághoz /noha az ember igy nem 'közeledhet* a valósághoz, hiszen abban benne van, és ő maga, szubjektivisztikus tevékenységével együtt is valóság/, akkor egyfajta emberen tuli rendszert próbált megteremteni, az élet, a valóság ellenébe n: "az élet nem más, mint kifejtése és magamegtalálása a léleknek; hogy a külső élet empirikus kényszerei teljesen kivül maradnak ezen a szférán, ahol az etikai élet kezdődik és a tragédia ennek csak metafizikai reveláció50 ja. " Ugyanitt olvashatjuk a következő gondolatot: "A eors tudatossága a sors akarása: ha képes vagyok egész egyéniségemmel, gondolataimtól egészen a véremig elgondolni a tökéletességet, akkor ez a gondolat a legigazibb valóság, igazabb az úgynevezett realitásnál... A sors adekvát elgondolása a sors 51 vslósága: ez a tudatosság heroizmusa." Ez a fajta "eltávolodás" az ember ellenében megy végbe, azaz nem érzéki, gyako rlati tett, hanem gondolati konstrukci ó, amely éppen ezért nem válhat általánossá, hanem pusztán egyedi személyekhez kötött marad: "A filozófia csak kifejezési eszközeiben tisztán intellektuális; lényege: élmény, vizió; és azok számára, akiknek a vizió nem élményük, akkor is hozzáférhetetlen a filozófia, ha tanulással és rutinnal a kifejezés egyes fogásait elsajátították is.* 5 2 A szubjektivista arisztokratizmusnak azonban az az igazi, a sajátmaga számára felállított csapdója, hogy magét a szubjektumot, és ezáltal a valóságot próbálja elszegényiteni. Rendszerezni a valóságot: ez valójában annyit jelent, hogy a szubjektív nézőpontot akarjuk objektiv, azaz szubjektivitás nélküli mércévé változtatni. Maga a valóság 49
