Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
etikai "világlátás" volt a jellemző, éa esztétikai szemlélete is - mint később látni fogjuk - ennek megfelelően módosult. A konzervatív és proqressziv idealizmus vitáj a c. tanulmányában a következőt olvashatjuk: 'Minden cselekvés - lényegét és nem létezését tekintve - a Legyen /Sollen/ struktúráját hordja magában. Ebből a megállapításból több, gyakran összezavart vonatkozást lehet megérteni. Először azt, hogy a Solle n , lényegét tel,intve, mindig tran8zcendens természetű, még akkor is, ha pszichikus 'tartalmai' immanenciéra.látszanak mutatni... Másodszor jelenti az etikai strukture teljes függetlenségét azoktól a kontemplativ természetű világképektől, világhoz való állásfoglalásoktól, amelyekhez a Solle n 'tartalmai' kap42 csolhatók. ' Az etikai struktúrának az "empirikus" világtól való függetlensége néhány bekezdéssel később nyilt szubjektivizmusba, majdhogynem eszkatológiába csap ót: "a tételezésnek az az imperatívusz is lehet a következménye, hogy a transzcendens valóság mint feladat áll előttünk, hogy most, rögtön, ebben a pillanatban meg kell valósitanunk azt, a földre kell hoznunk Isten országát... Hogy az egyházak rendszerint konzervatív természetűek - bór ez az összefüggés sem szükségszerű -, annak oka intézmény-természetükben, nem világnézetük 40 transzcendens voltában rejlik." Korántsem meglepő, hogy ebben a cikkben név szerint is Fichte álláspontjára helyezkedik Hegellel szemben, akinek filozófiájában a megszüntetve-megőrzéa kategória egyfelől szavatolja a mindenkori fennálló érvényességét /anélkül, hogy azt etikai megitélés tárgyévá tennél/, másfelől pedig elismeri az objektum reális - etikailag szintén semleges - hatalmát a szubjektum mellett. /A 20-as években a Történelem és osztálytuda tban Lukács a Oescartes-Kant-Fichte vonalat éppen a szubjektum és objektum merev szembeállítása miatt vetette el, Hegelt és Spinozát viszont az önteremtés gondolata miatt üdvözölte. Lassalle-ról szóló tanulmánya akár fiatalkorának önkritikája is lehetett volna: "Amennyire forradalmibb tehát Fichte érzület e a Hegelénél, annyira meg is marad pusztán utópiku s érzületnek, mig Hegelnek sikerült beépítenie kategóriarendszerébe a jelen belső 47
