Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
társadalmi struktúráját /önmagán tulmutató tendenciáit is beleértve /. " 4 4 A szubjektivizmus a világgal szembenállva csakis önmagát érzi érvényes hatalomnak, és a tárgyi világot káosznak, zűrzavarnak látja, amelyben neki kell rendet teremtenie. /A káosz valóban igaz, de mivel a szubjektivizmus maga is része e káosznak, kérdéses, hogy teremthető-e abban teljes rend. Ugyanevvel a problémával kellett Lukácsnak szembenéznie, araikor a démonikust vetette el a végérvényes egyértelműség érdekében./ Bizalmatlansága az "emberközi etika funkcionálásában" vezette el oda, hogy nem a káosz ba n próbált rendet teremteni, hanem a káosz mellet t és fölöt t, a káoszt, azaz a valóságot mintegy a maga sorsára hagyva: "nincsen rendszer sehol, mert a rendszert nem lehet élni, mert a rendszer rengeteg palota mindig, és alkotója egy szerény zugában huzódhatik meg csupán Mert az élet nem fér bele soha a gondolkodás logikus rendszerébe, és - innen nézve - önkényes mindig a pont, ahonnan elin dul, és csak önmagában abszolút, amit felépit, és az élet perspektívájából csak relativ, csak lehetőség. És az életnek nincsen rendszere... létezni annyit tesz, mint különbözni... Az igazság csak szubjektív - talán; de bizonyos: a szubjekti46 vitás az igazság. Thomas Mann Királyi fensé géről irva kiválóan mutatott rá Lukács arra, hogy a minden-mindennel-öszszefügg elv az iróniához vezet: "De objektivitás talán soha nincsen minden irónia nélkül; a dolgok legmélyebb komolyan-vevése mindig egy kicsit iróniés, mert valahol raégis ki kell pattannia az okok és okozatok, a sorsot felidézők és a felidé 47 zett sorsok nagy össze-nera-vágóságának. * Ugyanakkor maga Lukács ezt nem merte önnön helyzetére alkalmazni, hiszen akkor menthetetlenül az empirikus létbe kellett volna belesülylyednie. A világgal szembeszegülő etika mércéjével mérte meg Mannt is, és nem véletlen, hogy Mann-nak ez az etikai megítélése okozta azt, hogy Lukács magával az iróniával került idegenkedve szembe. 4 8 A Thomas Mann-i irónia a világ esztétikai szemléletéről tesz tanúbizonyságot, s a művön belü l az iró semmit sem próbál etikailag oktrojálni a világra. Lukács vi48
