Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Angyalosi Gergely: A lélek kálváriája és diadala

tik, érzéssel jelenítik /teszik jelenvalóvá/ a lelket, ugy, hogy minden érintésnél nemcsak a megérintett tárgyat, hanem saját erzofelületemet, saját érzékenységemet is érzem." y Két mozzanatot emelnénk ki ebből a meghatározásból. Az egyik, hogy láthatólag Balázs teljesen tisztában van azzal, amit az előbb a kategória antropomorfizmusának mondottunk. Nem szül-e problémát egy objektivnek szánt leirásban, ha olyan meghatározást helyezünk középpontjába, mely minden további nélkül szerepelhet lirai költeményekben? Véleményünk szerint az olyan tipusu, esszé-jellegü tanulmányban, mint Balázs Béláé, semmiképpen 3em. A tanulmány célja ugyanis élményformá

k leirása a maguk történelmi fejlődésében, és meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű leírásnak magának is élményt, a történelmiség élményét kell az olvasóból kiváltania. így épülhet be egyedül világfelfogásunkba, sőt, világérzékelésünkbe - a pusztán fogalmilag tudott és figyelembe vett tények bizonyos mértékig mindig idegen elemként egzisztálnak az emberi bensőben. Mátrai László érdekes könyvében hasonló módon nyilatkozik. "Nyilvánvaló, hogy a végeredményben lemérhetetlen és tipológiai uton teljes egészében fel nem fogható, individuális élményminőségek szubjektiv leirás utján ragadhatok meg leginkább adekvát módon." Ezzel ő is egy olyan szintetikus látásmód megszületését sürgeti, "mely az individuálisan leirt élményt az univerzális típussal a világnézet tényében 'Jssze tudja egyeztetni", tehát emberformáló ereje van.

1"^ A neopozitivista esztétika egyik nagy problémája, hogy, bár megértetheti velünk bizonyos hatások kiváltásának mechanizmusát, s igy fogalmi gondolkodásunk révén természetesen hatással van belső világunkra, éppen a döntő pillanatban engedi el a kezünket, az élmény értékelése, és világképünkbe, életérzésünkbe való beépülése előt

t. Ugyanakkor rendelkeznie kell bizonyos objektivitás-kritériumokkal is, pl. a logikus, visszaellenőrizhető, vitathatatlan irányú gondolatmenettel, a kategóriák következetes alkalmazásának követelményével stb. Nyílta

n rá kell mutatnia az általa érvényesnek vélt értékszempontokra, ezzel megkönnyíti az olvasó számára is az állásfoglalást. /Ellentétben a neopozitivista leírással, 259