Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
IV. BAIÁZS BÉLA ÉS LUKÁCS GYÖRGY - Angyalosi Gergely: A lélek kálváriája és diadala
melyből az értékszempontokat általában hosszú és fáradságos munkával kell kibányásznia./ A másik tényező, amit a balázsi meghatározásból kiemelnék, a dialektikus szándé k, mely a lélek determináló és determinált mivoltát igyekszik összekapcsolni. Az érintésnél "nemcsak a megérintett tárgyat, hanem saját érzőfelületemet, érzékenységemet is érzem" - mondja. Hangsúlyoznánk, hogy Balázs a lélek és az öntudat szoros kapcsolatba hozásával határozza meg a lira szerepét, tehát a lira funkciója nála az, hogy a lélek közvetítésével az öntudatba emeljen eddig öntudatlanul vagy hatástalanul jelenlévő tényezőket. /Az "öntudat" kifejezés itt éppen a processzus nem feltétlenül fogalmi jellegére utal./ Ezek után nézzük meg, hogy Balázs más Írásaiban milyen értelmet és jelentőséget tulajdonit a léleknek, hiszen az általunk elsősorban vizsgált tanulmányban a kifejtést magától értetődően leszűkíti a költészetre irányuló nézőpont. Mi a lélek szociáli s funkciója, azaz szerepe a társadalomban? IJem véletlenül kezdtük dolgozatunkat Balázsék magány-élményének leírásával. Amikor ugyanis a lélekről mint alapvető létmeghatározásról beszélnek, elválaszthatatlanul kapcsolódik hozzá mindig a magányosság, mint legfőbb jellemzője. S z erintük a modern lélek éppen magányossága miatt olyan, amilyen /emlékszünk: a lira-tanulmány ennek a magánynak a genezisét próbálta leirni/. A magányosság: csapás, ugyanakkor előny is az előző korok lélek-tipusainak bornirtságával szemben, hiszen a lélek befogadó-érzőképessége sokszorosára nő általa. A fiatal Balázsnál /és bizonyos megszorításokkal Lukácsnál is/ ez a meggyőződés odáig fokozódik, hogy kijelenthetik: korunkban az igaz i élet a lélek síkján zajlik, minden, ami ezen kivül esik, idegen az ember lényegétől. /Ha "az emberi lényeg" fogalmát kifejezetten nem is használják, természetesen mindig tételezik, minden gondolatmenetük alapját egy sajátos antropológia adja, melynek most csak egyes vonásait érinthetjük./ "De a lélekben történik az élet ás nekem az enyém az egyetlen biztos dokumentum. A lélek legbensőbb célja mindkettőjüknél a homogén világkép kial&kitása, mely mentes az elidegenedés minden jelenségétől. 260
