Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. A DRÁMA ELMÉLETE - Orosz István: A luciferi mü és a szférikus Lukács
vényesitését a vizsgált anyag sokféleségében - elnyeri az őt megillető viszonylagosságot. Lukács későbbi müvei egyre kevésbé viselik magukon e tudósi magatartás nyomait, egyre inkább a választott szempont minden áron való abszolutizálására törnek, s igy az olvasóban az egyetlen létező helyes álláspont dogmatikus képzetét keltik. Másrészt - a kifejtett teória korlátaira való reflexió termékenységén túlmenően - a mii normativ szempontja alkalmas arra, hogy segítségével jónéhány olyan lényegbevágó esztétikai, műfajelmélet! kategóriát dolgozzon ki, amely később mind a heidelbergi, mind az öregkori esztétika fogalomrendszerében meghatározó helyet kapott; vagyis a bevezető elméleti fejezetek sok tekintetben egy gondolkodói életmű alapjait vetik meg. Ez a két körülmény — a kifejtés prekoncepciózusságának nyilt vállalása, illetve az életmüspecifikus tárgyi meghatározások lehetővé és jogosulttá teszi, hogy A modern dráma fejlődésének történeté t olyan műnek tekintsük, amely a Lukács egész életművén végigvonuló állandósult gondolkodói beállítódás erényeit és korlátait a születés pillanatában és a születés őszinteségével reprezentálja. Hogy a fiatal Lukács modorában fogalmazzam meg a középponti kérdést: művészetelméletek léteznek, hogyan lehetségesek? Lehet-e autonóm, esztétikai, müfajelméleti kritériumokat találni egyes műfajok, egyes műalkotások értékeléséhez? Lehetséges-e előfeltevésmentes esztétika, művészetelmélet és művészettörténet? A heidelbergi esztétik a nagyszabású kisérlet egy előfeltevésmentes esztétika kidolgozására, amely megkísérli kiküszöbölni a metafizikai, etikai, logikai kritériumokat az esztétikai szféra megalapozásából, ezeket azonban nem helyettesíti gyakorlatilag alkalmazható esztétikai kritériumokkal - noha az általában vett műalkotás formai szerkezetéről, az alkotói és befogadói magatartásról igen mélyreható megállapításokat tesz -, mi több, kimondja e helyettesítés elvi lehetetlenségét: "A művel szemben minden szféra - legyen akár művészetelméleti, 108
