Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A színjátszás művészete

hangzó vagy suttogó beszédet (vagy éneket, zenét) hallgatunk, magunkban mi is beszélünk vagy énekelünk) és ezt a néma beszédet, néma dallamot belső érzéklésünkkel felfogjuk, Ízleljük, tapintjuk, látjuk és halljuk, és ezeket a belső érzékleteket egyesitjük képzeletünkben szemlélt képzeteinkkel. Az egész folyamatot reagálásainkkal kisérjük és értékelő érzéseinkkel gazdagitjuk. Ez a belső müködésszerü cselekvésfolyamat a szándékos indítással irányított, önkéntelenül lejátszódó látomásos és cselekvő művészi beszédben válik érzékelhetővé mások, a partner és a hallgatók számára. Művészien beszélni - mondotta színészeinek Sztanyiszlavszkij - annyit jelent, mint Stomas a inkát másokba táplálni . A szinészi beszéd különös sajátossága abban található, hogy mig a mindennapi életben az ember általában saját maga alkotja beszédének szövegét (bár a szavakat itt is készen kapja a nyelvből), addig a szinész és az előadó beszédmüvész rendszerint más személy, az iró, a költő alkotja szöveget mond, - más személlyé, a szinpadi alakká átlényegülve. Minél művészibb, minél több látomás - és cselekvés-lehetőséget tartalmaz ez a készen kapott szöveg, annál szélesebb és mélyebb tere nyilik a szinészi alkotásnak. A készen kapott költői szöveg a szinész alkotó képzettársításának termőtalaja és kerete. Minél telitettebb, minél megformáltabb, minél körülhatároltabb az adott szövegkeret, annál szabadabban működhet mélységében és intenzitásában a szinész alkotó képzelete ezen a kereten belül. A szinészi beszéd szépsége az önként vállalt rend és az alkotó szabadság szintézise. A rend és a szabadás egysége formálódik művészi látomássá a felfogó nézőben is a szinész testjátékának és szóbeli cselekvésének hatására. A testjátékot a pantomimben vizuálisan, az önálló beszéd-, ének- és zeneművészetet auditive érzékeli a közönség. A szinész művészetében a beszédet, éneket és testjátékot együttesen, egymáshoz való viszonyában fogjuk fel. "Illeszd a cselekményt a szóhoz, a szót a cselekményhez" - igy tanítja a színészeket Shakespeare Hamletje is. Mitől illeszkedik egymáshoz a szinpadon a szó és a tett? A szinészalak egységesen kettős, egymásra ható ós közönségre ható törelcvésétől, a szinészi játék müvészi70