Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

Színjátszás az emberek között

nak: "A tudomány és a technika rohamos fejlődése elsorvasztja és kiszorítja a művészetet. A művészet antropomorfizál, a tudomány és a technika dezantropomorfizál. A tudomány szüli a technikát. A tudomány forradalma nyomában a technika elszabadult. Az elvadult gép legyőzi az embert!" A nagy humanista tudósok, a nagy művészek, a nagy költők nem osztják ezt az aggodalmat. A világot változtató nagy tudósok mind szeretik a művészetet, a költészetet. Vigyáznak rá és ügyelnek a technika fejlődésére, mert meggyőződésük, hogy József Attila igazat szól: "Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét." A dezantropomorfizáló tudomány és technika nem ellensége a művészetnek, hanem segítőtársa. Az antropomorfizáló művészet nem ellenfele a tudománynak és a technikának. A különböző művészetek, köztük nem utolsósorban a szinjátékos művészetek, a gépmüvészetek is transzformálóan közvetítenek a tudományos elméletek és a mindennapi gyakorlat forgatagában hányódó emberi lélek között. Az etikus szinjátszó tevékenységgel telitett művészet humanizálja a tudományt és a technikát. Az elmélet pedig újjászületik, megelevenedik a művészetekben, rajtuk át is behatol a tömegekbe, és anyagi erővé válik. A tudományos-technikai és társadalmi forradalmak korában a szinjáték és a többi művészet nem hal el, hanem mélyül, gazdagodik és megújul. Ejtsünk néhány szót a legnagyobb veszedelemnek kikiáltott filmről és TV-ről. Ezek nagy részben szinjátékos művészetek. Ez azonban nem annyit jelent, hogy szolgaian utánozniok kell a színházat. Sőt! Minél önállóbban, minél függetlenebbül, saját törvényeik szerint fejlődnek, annál művészibbé nemesednek, annál inkább telitődnek antropomorfizáló, emberiesitő, közvetett színjátszással. Minden uj technikai találmány növeli a gépmüvészetekben a humanizáló esztétikum sokrétű hatékonyságát, több-