Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A színjátszás művészete

Kivilágosodik a színpad. Kezdődik Shakespeare Rómeó és Julia cimü tragédiájának előadás. Két ellenséges csoport jelmezekbe öltözötten összeverekszik egy téren. Az első jelenet témája a verekedés. A szócsata és a testi verekedés - cselekvés, fizikai cselekvés hangban és mozdulatokban, de nem csupán valóságos fizikai cselekvés, hanem ennél több. A látható és hallgató testi megnyilvánulások, a belső tartalom érzékletes jelei, jelzései, hiszen egy elképzelt verekedést, egy képzeletbeli cselekvésfolyamatot érzékeltetnek emberi hangokkal, mozdulatokkal. Ez történik a Rómeó és Julia többi jeleneteiben is. A holdvilágos erkély-jelenetben és az előadás végén, a kettős öngyilkossági jelenetben, a sirbolt mélyén. Két szerelmes egymásra találásának, végül tragikus öngyilkosságának cselekvésfolyamatát érzékeltetik szavakban és tettekben a szinészek. A szinjátszás művészetének lényege a hangokban és mozdulatokban audio-vizuálisan érzékeltetett elképzelt cselekvés. Ez a cselekvésfajta a másik félre ható, a másik ember vagy másik embercsoport megváltoztatására törekvő tevékenységnek egyik sajátos fajtája: mimetikus cselekvés. A mimetikus cselekvés, különösen művészi szinten, abban különbözik a másik fél testi mivoltának megváltoztatására törekvő gyakorlati, fizikai cselekvésektől, hogy a képzeletbeli cselekvések anyagi érzékeltetésével a másik ember vagy emberek lelkivilágára igyekszik hatni, a másik fél érzéseit, törekvéseit, gondolatait szándékozik megváltoztatni, hogy ujabb mimetikus cselekvéseket váltson ki a másik félből, vagy a másik fél mimetikus cselekvéseit akadályozza, esetleg megszüntesse. A cselekvő ember ölel, hogy visszaöleljék, vagy ledöf, hogy megakadályozza a visszaszurást. A legélethübb szinpadi verekedésben sem halnak meg valósággal a szinészek. A mimetikus cselekvésnek azokat az ősi változatait - csiraformájuk az állatvilágban is megtalálható -, amelyekben a képzeletbeli cselekvés testi megnyilvánulás okban: testtartásban,- mozdulatokban, énekben és beszédben válik érzékelhetővé, mimikus, gesztikus, vokális és verbális cselekvéseknek nevezzük. Ezekből 52