Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A színjátszás művészete

fejlődött ki a mindennapok gyakorlatában a szerep változtatást, majd a tevékenykedő személy belső és külső alakváltoztatását is magában foglaló szinjátszó cselekvés, a mimetikus cselekvésnek ez a sajátos változata, amely kisebb-nagyobb arányban ott lappang mindenfajta emberek közötti érintkezés mélyén. A szinjátszó cselekvés két oldala A szinjátszó cselekvésnek két oldala van; a külső, a másik által közvetlenül érzékelhető, a fizikai, és a belső, a pszichikai oldal, amelyet közvetlenül csak a cselekvő személy érzékel belső érzékeivel, mások csak az előttük lejátszódó testi megnyilvánulásokon át, tehát csak közvetve érzékelhetnek külső, úgynevezett távolsági érzékeikkel, látással és hallással. Szinházi szaknyelven fizikai cselekvéseknek nevezzük azokat a müveleteket, amelyekben a testi megnyilvánulások (például a járás, emelés), pszichikai cselekvéseknek azokat a müveleteket, amelyekben a belső oldal uralkodó jellegű, (például valamit szemlélünk, megfigyelünk). A pszichikai cselekvések közül külön kifejezéssel - szellemi cselekvés - szoktuk jelölni azokat a müveleteket, amelyek szinte kizárólagosan bensőnkben, lelki világunkban játszódnak le (ilyen pl. a gondolkodás). A belső tartalommal telitett, a belső tartalom jel-jelzéseként szolgáló, úgynevezett pszichofizikai cselekvésekben (például a kifejező gesztusokban, a mimikában vagy az énekszóban) a belső és külső oldal minduntalan uj egységbe forr össze. A szinjátszás művészetében szándékosan. A "szándékosan önkéntelen" pszicho-fizikai cselekvésekből épül fel a szinjátszás nyelvezete, mint mondatokból a beszéd. A pszicho-fizikai cselekvések együtt jelentkező két oldala különbözőképpen viszonyulhat egymáshoz. A lelki folyamatokat érzékeltető testi megnyilvánulások hangsúlyozhatják, erősithetik, kis érhetik, szinezhetik a belső cselekvéseket (megfordítva is), sőt eltérhetnek tőlük, ellentétbe kerülhetnek velük. Töprengünk, s közben járkálhatunk, Írhatunk, varrhatunk, kalapácsolhatunk, és megforditva: járkálunk, s közben töprengünk, álmodozunk vagy felkészülünk ujabb cselekvésekre. A külső és belső oldal különböző viszonylatai egymáshoz alapvetően meghatározzák a kifeje53