Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
A színjáték-egész alkotói
dára drámáját irja. Shakespeare drámáinak szerkezetét jelentősen befolyásolta a függöny nélküli, diszlettelen, Erzsébet-kori angol szinpad, Ibsen, Csehov, Gorkij drámáinak részletező felépítését pedig saját korának függönyös, díszletekkel és bútorokkal telitett, úgynevezett "kukucskáló szinpada". Azzal az életanyaggal, amelyet az iró kora valóságából merített, a rendező csak egyet tehet: elmélyíti az általánosig, a törvényszerűig, egészen addig, amig a mai néző is ráismer benne saját korának problémáira. De az iró szinház- és olvasmányélményekből kialakult szinpadi előképének csak belső szerkezetét kell feltétlenül átmentenie mai színpadra, elavuló külső formai elemeit bátran kicserélheti korszerű, kifejező eszközökre, ahogy például Peter Brook tette a Szentivánéji álom zseniális rendezői megoldásában. A dráma titkának kulcsa a cselekmény. A rendezőnek mindenekelőtt a cselekmény egymásba olvadó rétegeit kell átvilágítania önmaga, a szinészek és a nézők számára. Annál is inkább, mert a cselekményben rejtőzik a szindarab - néha nehezen felismerhető - magja: a drámai alapkonfliktus, tragédiában és komédiában egyaránt. A drámai konfliktus nem más, mint két ellentétes törekvés nyilt vagy burkolt összeütközése. A két ellentétes törekvés, amely végső fokon társadalmi fogantatású és társadalmi jelentőségű, a szinpadon tevékenykedő szinészalakok egyéni cselekvésein át érvényesül legtisztábban. Hamlet egyéni konfliktusa Claudius ellen folytatott harcában bontakozik ki. De ha teljes mélységében átvilágítjuk a hamleti cselekményt, rájövünk, hogy két egymást váltó történelmi korszak küzdelméről van szó, amelyben a magasabbrendü uj küzd a megmerevedő régivel, az emberség.az embertelenséggel. És ha a rendező a színházművészet sajátos eszközeivel arra a legmélyebben fekvő, legáltalánosabb világtörténelmi konfliktusra világit rá minden erőltetett aktualizálás nélkül, akkor a néző számára nyomban kiderül, hogy a Hamlet cselekménye nem csupán a középkor és az újkor, a feudalizmus és a kapitaUzmus korszakváltásának titkairól vaU, hanem minden világtörténelmi korszakváltásról, a mairól is.
