Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
A színjáték-egész alkotói
A rendezői színjátszást a sugalmazás és a cselekvésre késztetés jellemzi. Nem is annyira az a hatékony, hogy mit mond a szóbeli vagy mozdulatbeli rendezői utasításokkal, hanem inkább az, hogy miként mondja, mennyire hangulatteremtőén, felszabaditóan, irányltóan, milyen beszéddallammal, ritmusban, mekkora intenzitással stb. A rendező irányító színjátszásának minőségi sajátossága, beszédének és mozgásának hangulata, ritmusa, tempója beleépül a színészek játékába, és tovább sugárzik a színpadról a nézőtérre. A szinész elképzelését saját testében és ennek megnyilvánulásaiban eleveníti meg. A rendező elképzelése, belső színjátszása elsősorban mások tevékenységében, a színészek játékában ujjáalkotva elevenül meg. A rendezői szinjátszás küldő cselekvés, olyan, mint amikor cselekvésünket mással hajtatjuk végre, például egy üzenetet más személlyel adatunk át. A rendező elsősorban a színészekkel küldi művészi üzenetét a közönségnek. Ezt a művészi üzenetet a rendező a valóság összefüggéseiből és a drámából meritve épiti rendezői látomássá. A színészekkel és többi munkatársával való foglalkozást meg kell előznie annak az ihletett transzformáló munkának, amellyel az iró alkotását, a drámát rendezői látomásában ujjáalkotja. A rendező és a dráma A rendező alkotásának forrása a preformálatlan vagy preformált valóság és az iró müve, a dráma. Alkotó munkája e két ihlető indíték befogadásával, feldolgozásával, transzformálásával kezdődik. A színpadra állítás céljára kiválasztott valóságdarab és az ujjáalkotandó drámai mü élményeiben a szinjáték-egész témájává szerveződik. A drámai müvet a rendező és az iró számára helyettesitheti másfajta irodalmi alkotás is. A szinész-rendeződrámairó Shakespeare - a Windsori vig nők kivételével - remekmüveit más szerzők drámáiból, elbeszéléseiből stb. alkotta. Az ugyancsak színes z-rendező-drámairc Molière azt mondta: "Onnan veszem javaimat, ahol találom". A feldolgozandó téma eredetisége a feldolgozás módjának eredetisége helyett ujabb keletű, téves kritikai követelmény. 45
