Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
A színjáték-egész világa
A művészi értékű s zinj áték-egész vége befejezetlen befejezés, vagy József Attila kifejezésével: véges végtelen. Kettős értelemben is: egyrészt a néző továbbgondolja a szinpadon viszonylagosan lezárult történetet, elképzeli, hogy miképpen folytatódhat a jövőben a cselekmény, másrészt a szinpadi cselekmény hatása tovább él, folytatódik a színjáték "után M-jában, a néző mindennapi életében, érzéseiben, gondolataiban, tetteiben. Nincs társadalmi-esztétikai hasznossága az olyan szinjáték-egésznek, amely nem ösztökéli a nézőt továbbfolytatásra az emberiség fejlődésének irányában, amelytől nem válik jobbá, gazdagabbá, emberebbé. A s zinj áték-egész tényezői nemcsak térben és időben, de tartalmi mélységükben is mozognak, változnak. A szinészalakok benső tartalma egyre mélyebbről kerül az érzékletes felszínre az előadás folyamán. Hevesi Sándor szólt az első pillanat "illúziójáról" (hatásáról), amikor a szinre lépő alak külső megjelenésével hat és támaszt kérdéseket a nézőben, és az utolsó pillanat illúziójáról, amikor a néző számára a szinészalak lelki világának egész mélysége feltárult. Amikor Hamletet négy százados emeli magasba az utolsó jelenetben, már nem azt a személyt érzi sajátjának a néző, akit az első alkalommal a szinpadon megpillantott, hanem mindannak az emberi értéknek pusztulását, amit az előadás folyamán végigélt, és annak a mély továbbmozditó eszmének felmagasztalás át, amelyet Hamlet alakja §s története tanusit. A hős tragédiája dialektikusan értelmezendő halál. Hamlet, az egyén meghal az előadás végén, de az eszme, amelynek győzelméért harcolt, tovább él a néző lelkében és tetteiben. A szinjáték-egész sajátosságai Minden művészetnek van saját anyaga és saját közege. A képzőművészet anyaga a festék, a kő, a márvány, a bronz, a zeneművészeté a zenei hangok^ az irodalomé a látható vagy hallható nyelv, a filmművészeté a filmszalag, a táncmüvészeté az emberi test. Az egyes művészetekben felhasznált anyagok a láthatóság vagy hallgatóság birodalmában egynemű esztétikai közegekké szerveződnek. Az építészet például ugyanabban az épületben felhasználhat különböző anyagokat, követ, be-
