Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A cselekvés esztétikája

tanulmányozásra ajánlom a Függelékben felsorolt forrás müveket.} Minthogy a további fejtegetések nyomon követéséhez elengedhetetlenül szükséges a dialektikus és történelmi materialista esztétika eredményeinek felidézése és továbbgondolása, mégis néhány szót kell ejtenem ezúttal a cselekvésben kifejlődött esztétikum mibenlétének főbb jellemzőiről a részletes tárgyalás és bizonyitás, a teljességre törekvés igénye nélkül. A szándékolt egyszerűsítés kedvéért abból induljunk ki, hogy milyen esetekben szoktuk érezni és észlelni az esztétikumot a természet alkotta jelenségekben, a társadalmi élet képződményeiben és a művészeti alkotásokban. Hiszen az esztétikum a természeti törvényekből - a társadalom és a természet kölcsönhatásának következményeképpen - fejlődött a társadalmi életben művészetekké, és tér vissza minduntalan a művészetekből a társadalmi életbe,, és ezen át a természetbe is. Hogyan ismerjük fel önmagunkban az esztétikum hatását, hogyan különböztetjük meg az esztétikai hatást másfajta, kedvező vagy kedvezőtlen hatásoktól, és melyek az esztétikai hatást előidéző indítékok fő jellemző vonásai? Az esztétikum az ember és a világ, a szubjektív és az objektív valóság egymásra hatásában születik. Végső fokon a kettő közvetlen testi érintkezéséből, a gyakorlati tevékenységből, a közös emberi munkából. Az ember, az alany, a szubjektum (amely lehet egyetlen személy vagy személyek csoportja) öt külső érzékszervével és belső érzéklésével fogja fel a világot, önmagát és a kettő egymáshoz való viszonyát, egymásra hatását, de az esztétikumot közvetlenül csak látásával, hallásával és belső érzéklésével. Az esztétikum ugyanis olyan helyzetekben, szituációkban jelentkezik, amikor a felfogó és változtatásra törekvő ember, az alany felfogásának vagy cselekvésének tárgyát közvetlen testi érintkezéssel, tehát izleléssel, tapintással még vagy már nem érzékeli, csak látással és hallással, vagy ha igen, a közvetlen testi érintkezésben érzékelt jelenségek, ízlelési és tapintási benyomások kikerülnek az esztétikai egymásrahatás aktuálisan észlelt folya-