Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Az ötlettől a bemutatóig

PÁSKÁNDI GÉZA: BEVEZETŐ SZAVAK /Részletek/* Apáczai tizenhetedik századi nagyszerű élete inkább regényt kívánna /persze: nem elsősorban ifjúságit/, hiszen temérdek benne a szó hagyományos értelmében vett regényesség: az árvagyerek-sors, a kisdiákévek, hires tanárok, Hollandiába kerülése, élete távol a hazától, találkozása a korabeli szellemi áramlatokkal /főként Descartes-tal/, az angliai események hatása gondolkodására, Aletta van der !

;

aet kisaszszonnyal való megismerkedése és házassága /1651. szeptember 30-án/, külországi helytállásai, nosztalgiája, hazajövetele, nevelési elvei, iskolaügyi javaslatai, egyetemi tervei, könyvei, forditásai, diákbálvány élete Gyulafehérvárott, meggyanúsitása, Kolozsvárra helyezése, "száraz betegségének" kiújulása, halála. Ez az ő látványos élete. De ott van az a belső: a lélek és az ész élete, mely nem mindig mutatkozik a cselekedetekből. Hogyan fogadja be oly szomjú elméje, amit a világ rejt is előle, s föl is kinál neki? Hogyan csiszolja szellemét többek között Descartes-on, aki akkor szintén a "csendes" Hollandiában él? Természetesen mindenre mi választ nem adhatunk, a dráma nem regény, nem is lélektani és filozófiai esszé; mi kiválasztottuk életének - szerintünk - legdrámaibb pillanatát: megvádoltatását, Basirius Izsákkal való vitáját s annak következményeit. Ami ebbe belefért múltjából és majd már nem sokáig tartó jövőjéből - anélkül, hogy a drámára nézve ter* Megjelent Páskándi Géza: Vendégség, Tornyot választok c. kötetében /Fagvető, 1973./