Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Írók a színházban

rikus, és nem jegyszedő-, öltöztetőnő-centrikus színházat kell csinálni, hanem JÓ, PEZSGŐ színházat. Lüktető színházat. Valóban: sokszor a személyes ismeretség, a "személyes varázs" dönt egy-egy darab elhelyezésekor. Aki azelőtt idegenkedett tőlem, vagy én tőle, az a személyes beszélgetés folyamán meglágyul, vagy én engedek föl iránta. Ez előfordulhat, de inkább ne legyen uralkodó gyakorlat. Válasszanak az olvasás, tájékozódás alapján. Sokszor tapasztaltam, hogy megjelenik egy drámám és fél évvel később még alig olvasta egy-két szinházi ember, szinész meg éppen nem. Az olvasók persze annál inkább. Észrevettem tehát egy szörnyű dolgot: a szinészek - és néha a rendezők is - alig olvassák az új magyar drámát. Várják, amig valaki felhivja rá a figyelmüket. Mentségükre legyen mondva, a szerzők gyakrabban járnak szinházba, mint ahányan a szinhaz berkeiből az új magyar drámát rendszeresen olvassák. Mintha az lenne az elv: "C8ak azt olvasom, amiben játszom, amit bemutatnak." Tisztelet - persze - a kivételeknek! - Résztvesz darabjai próbáin? Szivesen látják? - Szeretek - szeretnék résztvenni a próbákon minél többet, mégpedig az első, a közbülső és a végső stádiumban. Időben: a próbaszám felén. Ha hagyják, ha szivesen fogadnak. Ha lázas, pezsdült, jószellemü közös munka van. Ha nem sértődik meg unos-untalan mindenki. Én sem. - Enged-e a húzásokra, változtatásokra, átírásokra vonatkozó kéréseknek? - Húzni a legritkábban húzok, viszont a rendezőnek megengedem, hogy húzzon, ha utána megmutatja. Darabjaim nyomtatásban többnyire az eredeti változatban jelennek meg. Jobban szeretem, ha a rendező húz: úgy vagyok vele, mint a sebészorvos, aki, ha c8aládtagot kellene operálnia - idegen orvoshoz küldi, nehogy remegjen a keze az aggodalomtól. Ha viszont valami egészen alapvető érvet hoznak fel, amelyről sikerül meggyőzniök, akkor változtatok is, húzok, bele is irok. Egész darabot - szinhaz kérésére - még soha sem irtam át. Egyetlen felvonást - egy izben. Én magam azonban többször átirom fi-