Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Írók a színházban

fekete ruha már nem az SS, hanem a zsarnokság, a jogtiprás, az embertelenség szimbóluma. Számomra tehát Közép-Európa je­lentette a közös hullámhosszt. Nyugat-Európa és Amerika, a­mennyire ki tudtam venni, az egzotikumot kereste. A párizsi előadáson például egy távoli nép távoli problémáját érzékel­tették, mintha nekik nem lett volna német megszállásuk, nem lettek volna kollaboránsaik. Washingtonban egészen kiváló volt az elóadás, kiváló dolgokat találtak ki, de ott sem arra asszociáltak - legalábbis a nézők és a kritikusok -, hogy nekik nem is olyan régen volt egy Vietnamjuk és, hogy ennek a Vietnamnak is voltak Őrnagyai. - Melyik előadásra emlékszik még vissza szivesen? - Nagyszerű előadás volt a marosvásárhelyi, Kovács György rendezte, sőt játszott is benne. Nagyon tetszett Varsóban a Polski Teatr, Leningrádban a Gorkij Szinhaz, Moszkvában a Szovremennyik előadása, Oleg Tabakov főrszareplésével. A stockholmi előadás is nagyon szép volt, egészen más, mint a többi. - S elrontott előadás? - A Tóték ugyan elment Párizsban százszor, de ez nem volt igazán a mű sikere. Az Őrnagy szerepére kiválasztott kitűnő szinész az utolsó percben filmre szerződött, s helyette be kellett valakit ugratni. Ráadásul Tótot a Fernande1 után leg­népszerűbb francia komikus, Michel Galabru alakította. Ő mo­nodrámává alakította át a Tőtékat. Zseniális színészi munká­val végig röhögtette a közönséget, de a darab közben úton­útfélen elsikkadt. - És a Macskajáték megvalósításával elégedett? - A Macskajáték kevésbé korhoz és helyhez kötött, ezért a művészi általánosítás - a katartikus hatás bázisa - jobban érvényesül, mint a Tóték esetében. - Melyik értelmezést tartja igazán eredetinek, sikerült­nek? - Felejthetetlenül szép volt a brüsszeli előadás. - Mennyiben tért el a szolnoki Macaka.játéktól ?

Next

/
Thumbnails
Contents