Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Rendezők - a mai magyar drámáról (interjúrészletek)

helyzet. A mi klasszikusainkkal vagy félklasszikusainkkal többet tudnának mondani a ma közönségének a rendezők, mégis inkább a külföldi klasszikust választják. Most elindult egy olyan folyamat, amely a fiatal generációt arra serkenti, hogy ne csak klasszikusokat rendezzenek. Ez nagyon jó iskola. A fiatal magyar drámairodalom nem létezhet fiatal rendezők nélkül. Nagyon sok tehetséges s::erzőnk van és még több lehetne, ha egy-egy fiatal rendező "hitsorsosává" fogadna egy-egy fiatal drámaírót. - Van-e ma Magyarországon valamilyen gyakorlati akadálya a drámairásnak? - Az iró egy regényt otthon is meg tud irni, úgy, hogy legfeljebb a lektorátus igazittat még rajta egy kicsit. De, ha drámát ir, akkor teljesítenie kell a rendező, a szinészek - ha rázósabb témába nyúlt - a főhatóságok igényét is. Tenát szinpadi mü esetében sokkal több ember igényét kell kielégítenie. Másrészt, a szinhaz bevételéből az iró végeredményben csak 10-14 százalékot kap. Ez nagyon kevés, ha azt tekintem, hogy pl. a békéscsabai szinhaz, amelynek befogadóképessége 4-500 személy, 30-35-ször játszik el egy darabot, tájolással együtt. A befektetett éves, másféléves munka tehát anyagiakban sem térül meg. A környező országokban, pl. a Szovjetunióban, Lengyelországban vagy Jugoszláviában sokkal magasabb a szerzői honorárium. - Vidéki bemutatóknál tehát differenciáltabban kellene megállapítani az irók honoráriumát? - Feltétlenül. Hiszen, mondjuk a Vigszinnázban, egy jól sikerült Csurka-darab 150-?0C-as szériát is megér. Ezc vidéken még egy repertoár színház sem tudja megcsinálni. Az utóbbi időben a Kulturális Minisztérium szinházi főosztálya is erőteljesebb alkotói támogatást nyújt. Különböző drámapályázatokat hirdet, aminek nagyobb az ösztönző ereje. A Gyulai Várszínháznál én sem tudtam volna a szinhaz költségvetéséből alkotói támogatást adni az Íróknak; a városi és a Békés megyei Tanács nyúlt a zsebébe. Nagyon okosan szerették a szinházat. Bár ezt lehetne elmondani a többi megyei tanács-