Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Rendezők - a mai magyar drámáról (interjúrészletek)

- Rengeteg az improvizálás, à napi megoldások keresése, gyakori a helyek, a személyek felületes ismerete. Nincs a színházaknak egyértelmű gazdája. Nincs olyan szerv, amely koordinálja az országban a vezető kádereket, amelyik egy magasabb rálátással tudná irányítani a személyeket és az ügyeket. Mert a tanácsadás kevés. A minisztérium kezéből a tanácsositással fokozatosan kiesett a hatalom, s a helyét most nem lehet pontosan megállapítani. A tanácsok nem igazán informáltak a2 ország egészét illetően, nagyon belterjesen tájékozódnak. ' - Rendezői gyakorlata, módszerei érdekelnének. Általában pl. igényli a szerző jelenlétét a próbákon? - Nem szeretem igazán, amikor az iró részt vesz a próbákon. Amikor egy darabot kézbeveszek, egy adott pillanattól kezdve, én vagyok a gazda. Már az a mód is, ahogy a darabot a szinész számára tálalnom kell, zavarná vagy irritálná a szerzőt; ugyanis máshogy beszél az ember az iróval és másképpen a színésszel. Rám is azért van szükség, mert én tudok mind a kettővel beszélni. - Tehát az irónak nincs lehetősége, hogy beleszóljon saját darabja sorsába, elmondja a kifogásait, kívánságait? - Dehogy nem, sőt! Igénylem, hogy az iró elmondja, amit gondol. Gyakorlatom szerint a bemutató előtt kb. 10-12 nappal mutatjuk be a szerzőnek* a még nem kidolgozott, de alaptendenciáiban már felismerhető produkciót. - Ha húzásra, jelenet vagy dialógus átirására kerül sor, igényli-e a dramaturg munkáját? - Nagyon igényelném, ha hozzá tudna adni valamit a munkám hoz. De nagyon kevés ilyen dramaturggal találkoztam. - Milyennek képzeli el a jó dramaturgot? - Széles látókörű, ismeretségekkel rendelkező embernek, akinek a legfőbb, elsőrendű feladata a magyar Írótársadalommal való kapcsolat fenntartása. Sok telefonszámot tud, tárgyalóképes, van hitele az irók előtt. Konkrét dramaturgiai képességein túl szeretnie kell azt a szinházat, ahol van, szeretnie a azinház vezetőinek munkáját. Lépést kell tarta-