Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)
Rendezők - a mai magyar drámáról (interjúrészletek)
sok, hogy munkájukkal segitik vagy hátráltatják-e a magyar drámák sorsát. Most is, a Stúdió tizedik évfordulóján a Magyar Hirlap felsorolta a tiz év egész repertoárját, azzal a konklúzióval, hogy ez rossz volt. A kritikus még azt is hozzátette, hogy azért ezt tovább kell csinálni, csak új felállásban. Tehát, kitaláltam a Stúdiót, most csinálja tovább nélkülem más! Nem lehet kivánni, hogy erre szenvedélymentesen válaszoljak, annyi erőfeszítés és küzdelem után... LÉNER PÉTER - A magyar irodalomnak még lennének meglepetései a magyar szinhaz számára. Amikor egy-egy szinhaz bizonyos periódusában erre koncentrált, akkor óriási felfedezéseket tett. Óriási .felfedezés pl., amit a Thália megvalósított Örkénnyel vagy Fejessel. - Elsősorban tehát a szinháznak kell kezdeményeznie? - A szinházvezetők, rendezők, dramaturgok társadalomban élő személyek, akiknek kapcsolatban kellene lenniök más mikrovilágokkal is. De a szinházak egy kicsit zártabbak, mint az célszerű lenne. - Hogy érti ezt a zártságot? írókkal, művészekkel, vagy más színházakkal szemben? - Mindenkivel szemben, ami tipikus kispolgári vonás. Nálunk a művészeti társasági élet a Fészekre, és a szinházak egy egészen szük baráti körére korlátozódik. - Mit tart legfontosabbnak a szinhaz belső konstrukciójában? - Nem szabad uniformizálni. A kultúrpolitikus igazgató és művész főrendező szinháztipus, lehet hogy önmagában ideális elképzelés. Csak nagyon kell vigyázni ezekkel a modellekkel, nem lehet őket minden színházon számonkérni. Általában a rendezők közül kerül ki az igazgató, a főrendező. De máshogy működik mint főrendező, igazgató, az egyik ember, mint a másik. - Hogyan látja szinházi káderpolitikánkat?
